Imádjuk olvasni a különböző termékteszteket, hiszen fontos számunkra, hogy a lehető legjobb minőségű terméket vásároljunk meg. Azonban nehéz megtalálni az igazán hiteles teszteket, az internet sajnos tele van a kamu listákkal. Ebben a cikkben szeretnénk Nektek bemutatni a szerintünk legmegbízhatóbb oldalt, amelyet nem más, mint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal üzemeltet.
A 24 bolha és kullancsriasztó sampon közül a 3 dobogós:
******
A NÉBIH (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal) weboldalának látogatása erősen ajánlott állatbarátoknak, hiszen hiteles és naprakész információkat kaphatnak az állatvédelem, állategészségügy, állatgyógyászat…stb. területeiről, termékvisszahívásokról, hatósági közleményekről. A NÉBIH szakértő munkatársai termékteszteket végeznek a NÉBIH tesztoldalán, a Szupermenta oldalon. A szakértők a kedveltségi, érzékszervi vizsgálatok mellett hatósági és laboratóriumi vizsgálatokat is végeznek, így az eredmények valóban megbízhatóak. A Szupermenta oldalon megtalálhatjátok az összes eddig elvégzett terméktesztet, amelyek között szerencsére van pár kutyusokat érintő is.
Ha viszont olvasgatás helyett inkább infografika nézős kedvetekben vagytok, akkor böngésszétek át a teszt első 6 helyezettjéről szóló kis összefoglalót.
******
******
Felelős állattartóként fontos tudnunk, hogy a hatóság által engedélyezett termék csomagolásán minden esetben megtalálható a forgalomba hozatali engedély száma, például: 093/2/B/2013 NÉBIH ÁTI. (Hivatkozási névként a NÉBIH ÁTI helyett még az EU vagy ÁOGYTI vagy MgSzH betűsor is előfordulhat.) – olvasható a NÉBIH oldalán.
******
Fontos tudni! A külföldi internetes áruházban vásárolt termékek rendszerint nem rendelkeznek Nébih engedélyszámmal és magyar nyelvű termékirodalommal. Bár a termékek használata nem minden esetben ártalmas, a tudatos vásárlónak tisztában kell lennie a termékek fokozott kockázatával. A fokozott kockázat abból adódik, hogy a magyar hatóság nyilvántartásában ezek a termékek nem szerepelnek és így egy esetleges minőségi hiba vagy nem kívánatos hatás jelentkezése esetén nem nyomon követhetők. – tanácsolja a NÉBIH.
A fenti infografikán jól leolvasható, hogy mi az egyik komoly következménye, ha a gazdik nem ivartalaníttatják a kutyusukat. Ez a helyzet főleg akkor tud elfajulni, ha a gazdik az ivaros kutyájukat nem különítik el a másik nemű kutyájuktól a tüzelés időtartamára, esetleg nem gátolják meg a kutya szökését pl. a kerítés megjavításával…stb. Nagyon ritka az az eset, amikor a gazdi megőrzi az összes kiskutyát, hiszen általában elajándékozza, eladja őket vagy a rosszabbik verzió; kirakja az utcára/ dobozba/ menhely elé.
Szeretnénk hangsúlyozni, hogy mekkora a felelőssége a gazdinak egy ilyen döntésben, és hogy van megoldás, segítség. Az ivartalanítás manapság teljesen megfizethető költség, amivel a gazdiknak már a kutya kiválasztásánál számolni kell. Ha azonban anyagi terhet jelent a gazdiknak, akkor érdemes figyelni a különböző felhívásokat a városokban, mivel nagyon gyakran nyújtanak akciós, néhol ingyenes ivartalanítási lehetőséget. (Érdeklődjetek az állatorvosotoknál!)
Az alábbi grafikán pedig pár egészen megdöbbentő (de sajnos valós) tényt tanulmányozhattok.
Minden Olvasónk figyelmébe ajánljuk a „Pick of the Litter” című fantasztikus dokumentumfilmet (vagy az eredeti poén szerint: dogumentary-t), amely bevezet minket a segítő kutya képzés rejtelmeibe, hiszen 5 kiskutya képzését követhetjük végig a születésüktől fogva egészen a nagy napig, amikor is kiderül, hogy teljesítették-e a vakvezető kutya képzésüket vagy sem.
A kis labradorok egy amerikai szervezet gondozásában vannak, ahol 2 éven át tartó kiképzést kapnak ahhoz, hogy aztán vakvezető kutyaként felelősségteljes döntéseket tudjanak hozni a gazdájuk helyett, valamint hogy helyesen reagáljanak a mindennapi élet kihívásaival szemben. Ehhez szervezethez (Guide Dogs for the Blind) évente kb. 1100 megkeresés érkezik a vakvezető kutyák iránt. Érdekesség, hogy bár sok kutya részt vesz a képzésen, mégsem válik mindegyikből vakvezető kutya. Pontosan erre utal a cím is, hiszen „Pick of the Litter” valami olyasmit jelent, hogy a legjobbat kiválasztani.
A 2018-ban készült kb másfél órás film Dana Nachman és Don Hardy csodálatos munkája.
A film a tájékoztató jellege mellett rámutat, hogy mennyire fantasztikusak, rendkívüliek és értelmesek a négylábú barátaink, akikre pl. vakvezető kutya minőségükben az életünket is rábízhatjuk. Természetesen a cukiság faktor e film esetén kiugróan magas, a szuper szenzitív nézőknek egy adag papírzsebkendőt azért érdemes bekészíteni.
Hol nézheted meg? Angolul nézhető, kölcsönözhető, megvásárolható az iTunes, Google Pay, az Amazon és Amazon Prime-on.
Ivaros szukák kezdő gazdijait elég gyakran meglepi ez a különleges állapot, amelyet álvemhességnek hívunk. A tüzelést követően még tud új, meglepő helyzetet produkálni a kedvencünk, így tehát nem árt tisztában lenni az álvemhesség fogalmával és részleteivel.
Tüzelés kisokos
Az első tüzeléssel lesz a szuka kutya ivarérett. Az első tüzelés általában akkor jelentkezik, amikor a kutya eléri a felnőttkori testméretét, kistestű kutyáknál tehát 6-8 hónaposan, nagytestűeknél kb. egy évesen. A tüzelés átlagosan 3 hétig tart. Évente kétszer fordul elő, tavasszal és ősszel, de ettől eltérő is lehet. A tüzelés a szuka kutya életének végéig tart.
Felelős gazdiként tudnunk kell, hogy a kutyánk mikor tüzel és azokban a hetekben duplán kell figyelnünk rá, nehogy kiszökjön/elszökjön tőlünk.
Hogyan veszem észre az álvemhességet?
A tüzelést követő hetekben, hónapokban fordul elő, a tünetek sokfélék és más-más intenzitásúak, eltarthatnak hetekig, de maximum két hónapig.
A legszembetűnőbb az lehet, hogy megváltozott a kutyánk viselkedése. Sokkal bújósabbak, érzékenyebbek, hajlamosak nyüszíteni, „hisztizni”. A kutya ilyenkor összegyűjti a játékait, a házban található papucsokat, cipőket és azokat gondozza úgy, mintha a kicsinyei lennének; összegyűjti őket egy helyre, nyalogatja őket, hozza-viszi magával, bármerre is megy. A „családi fészek” készítése is nagyon jellemző erre az állapotra, tehát ne lepődjünk meg, ha a kutyánk a házon belül vackot készít magának, vagy esetleg kint a kertben kezd el lyukat ásni egy eldugottabb helyen. Az emlők megduzzadhatnak, beindulhat a tejtermelés is.
Tisztában kell lennünk azzal, hogy a kutyánk tulajdonképpen vemhesnek érzi magát és ezekkel az apró tettekkel készül fel a kiskutyái születésére, annak ellenére, hogy maga a fogamzás nem történt meg.
Összefoglalva a fizikai tünetek:
étvágytalanság, vagy éppen ellenkezőleg; megnövekedett étvágy
megduzzadt emlők, tejtermelés beindulása
barnás válladékozás indul meg az emlőmirigyekből
hányás
bágyadtság, fáradékonyság
és a pszichés tünetek:
megváltozott viselkedés
hangulatingadozás
nem szeret egyedül maradni, követ mindenhová
szorongás, idegesség
A gazdiknak pár nap alatt feltűnhet a megváltozott viselkedés.
Mi okozza?
Természetesen mindez a hormonoknak köszönhető és evolúciós okai vannak. A tüzelést követően ugyanis megemelkedik a szuka kutyák szervezetében a prolaktin hormon szintje, amely a tejelválasztást segíti. Ha a prolaktin hormon szintje elér egy bizonyos magasságot, akkor a kutya a fentebb említett tüneteket tudja produkálni.
És miért alakult ki mindez? A kialakulását abból az időszakból származtatjuk, amikor a kutyák még falkában éltek és utódot csak a falkavezér párnak (alfapár) lehetett nemzeni. A falka fennmaradásának érdekében biztosítani kellett, hogy ha esetleg a szuka nem tudná ellátni az utódokat, akkor legyen a falkában olyan nőstény, amely képes szoptatni és gondozni a kiskutyákat. A falkában élő álvemhes szuka kutyák tehát megmenthették a falkát, ha olyan szituáció kerekedett, ahol az anya szuka nem tudta felnevelni az utódokat.
Megjegyzendő, hogy gyakran álvemhességet diagnosztizálunk otthon a kutyánknál, miközben az állat valójában vemhes. Felelős gazdiként tudnunk kell, hogy mikor tüzel a kutyánk és hogy hogyan védhetjük meg a kanoktól a tüzelés alatt, ha erre nincs módunk akkor pedig ivartalanítsunk!
Mit tehetünk?
Amint a tüneteket észleljük érdemes felkeresni az állatorvosunkat, hiszen akár fertőzés, gyulladás is okozhatja a panaszokat. Az állatorvos képalkotó diagnosztikai módszerekkel (ultrahang, röntgen) illetve vizelet-és vérvizsgálattal meg tudja állapítani, hogy rendben van-e a kutya veséje, hólyagja, méhe…stb. és nem komolyabb dologról van-e szó.
Fontos továbbá, hogy csak is az állatorvos tudja eldönteni, hogy szükség van-e hormonális készítményre (ha a kutya nagyon nehezen viseli az álvemhességet), esetleg az emlők duzzadtsága, gyulladása miatt szükség van-e gyulladáscsökkentőre, antibiotikumra.
Ha az orvos úgy ítéli meg, hogy gyógyszeres kezelés nem szükségeltetik akkor is van pár tanács, amit érdemes követnünk. Szakemberek arra jutottak ugyanis, hogy ha az álvemhes szukát babusgatjuk, duplán szeretgetjük, esetleg túl izgatottan, már-már pánikszerűen viszonyulunk az új helyzethez, akkor csak hátráltatjuk az állapot mielőbbi lecsengését. Amit tehetünk az az, hogy továbbra is szeretettel fordulunk a kutyánkhoz, de ne vigyük túlzásba. Lehetőleg pakoljuk el a játékait és a kis vackot, amelyet magának készített. Vigyük hosszú sétákra, játsszunk vele, foglaljuk le a „gondolatait”.
Sokan abban is hisznek, hogy ilyenkor kevesebb ételt adnak, úgynevezett ridegtartásban tartják a kutyát, ez nem mellesleg csökkenti a tejtermelést.
Ami viszont elmaradhatatlan; ne fogdossuk és ne nyomkodjuk az emlőket, és magát a kutyát se nagyon simogassuk, mert ez csak elindíthatja a tejtermelését. Ha az emlők nagyon duzzadtak, akkor hűvös, vizes borogatással enyhíthetjük a fájdalmat, ha pedig kirepedezettek, akkor gyógynövény alapú krémmel (pl. körömvirágkrém) kenegessük. Ha a kutya sokat nyalogatja az emlőit, akkor érdemes gallért adnunk rá, hogy elkerüljük a kisebesedést.
Ha a kutya a tüzelés alatt lett ivartalanítva, akkor előfordulhat, hogy emiatt produkálja az álvemhesség tüneteit, hiszen hatalmas hormonális változáson ment át az eb. Érdemes tehát várni az ivartalanítással, csak a tüzelés, álvemhesség lecsengése után kérni az állatorvostól. (Ezt általában ők is így ajánlják!)
Szívszorító látvány, ahogy a kutyánk anyaként gondozza a játékait, papucsainkat.
Visszatér?
Tapasztalatok alapján, ha már volt álvemhes a kutya, akkor valószínűsíthető, hogy az vissza is fog térni a következő tüzelés után.
Létezik végleges megoldás?
Az ivartalanítással ez a probléma teljesen kiküszöbölhető, csak úgy, mint a nem kívánt szaporulat. Az esetleg szervi elváltozások, mint az emlődaganat, gennyes méhgyulladás megelőzésére is megoldást nyújthat az ivartalanítás.
Összefoglalva:
Ha úgy gondoljuk, hogy a kutyánk álvemhes, ne pánikoljunk, mert ez egy természetes állapot. Keressük fel az állatorvost és fogadjuk meg a tanácsait. Lelkileg megterhelő időszak ez a kutyának és a gazdinak is, legyünk türelemmel. Az ivartalanítást pedig komolyan fontoljuk meg. Végső soron pedig amíg tart az állapot, csodálkozzunk rá, hogy milyen különleges a természet és szemléljük meg, hogy hogyan viselkedik a kutyánk „anyaszerepben”.
Megjegyzés: A cikkben található információk nem helyettesítik az állatorvosi szakvéleményt, továbbá a cikk nem állatorvos által lett írva és nincs állatorvos által lektorálva. Amennyiben kérdésetek, panaszotok van, forduljatok az állatorvoshoz!
Milyen szankciót vonhat maga után az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvény és annak felhatalmazása alapján alkotott előírások megsértése? Mik az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalók?
Gyakori kérdésként merül fel az állatvédelmi jogszabályokkal kapcsolatban, hogy miért nem tartalmaznak szankciókról szóló előírásokat. Ennek magyarázata a hazai állatvédelmi jog felépítésében keresendő. Az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvény, illetve az állatvédelmi bírságról szóló kormányrendelet azok a jogi aktusok, amelyek az ágazat teljes egészére vonatkozóan meghatározzák az egyes jogsértésekhez rendelhető büntetéseket. Ezért szükségtelen az egyes részterületeket szabályzó rendeletekben külön kitérni erre.
Aki tevékenységével vagy mulasztásával az állatok védelmére, kíméletére vonatkozó jogszabály vagy hatósági határozat előírását megsérti vagy annak nem tesz eleget, magatartásának súlyához, ismétlődéséhez, és különösen az állatnak okozott sérelem jellegéhez, időtartamához igazodó mértékű állatvédelmi bírságot köteles fizetni. Az állatvédelmi bírság alapösszege 15 ezer Ft, ez az összeg jogszabályban meghatározott szorzók szerint növelhető, felső összeghatár nincs. A bírság megfizetése nem mentesít más jogkövetkezmények alól. A határidőre meg nem fizetett állatvédelmi bírság adók módjára behajtandó köztartozás.
Állatvédelmi bírság kiszabása helyett vagy azzal egyidejűleg az állattartót a hiányosságok kijavítására, pótlására kell kötelezni, továbbá az állatok gondozásával, a velük való helyes bánásmóddal kapcsolatos állatvédelmi oktatáson való részvételre kötelezhető.
A hatóság az állattartót az állat megfelelő és biztonságos elhelyezése, valamint szökésének megakadályozása érdekében meghatározott építési munka elvégzésére kötelezheti.
Ha az állattartó az előírásokat nem vagy nem megfelelően teljesíti és ez által az állat vagy ember egészségét súlyosan veszélyezteti, a hatóság az állat tulajdonosának költségére elrendelheti – a feltételek biztosításáig – az állat megfelelő helyre való szállítását és a várható tartási költségek tulajdonos általi megelőlegezését. Ha az állattartó a hatóság által előírt időpontig gondoskodik a jogszabályszerű állattartási feltételek biztosításáról, úgy az elszállított állatot részére vissza kell szolgáltatni, ellenkező esetben a hatóság az állatot elkobozza.
Ha az állat tartója az állatok védelmére vonatkozó jogszabályok vagy hatósági határozat rendelkezésének szándékos és/vagy ismételt megsértésével állatának maradandó egészségkárosodását vagy elpusztulását okozza, és a tartott vagy a jövőben tartandó állat jóléte állatvédelmi bírság kiszabásával és az állatvédelmi képzésen való részvételre kötelezéssel sem biztosítható, a hatóság – állatvédelmi bírság kiszabása mellett – az állattartót a jogsértés súlyától függően az állattartástól eltilthatja.
Mi számít szabálysértésnek és ezek milyen szankciókat vonhatnak maguk után? Mik az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalók?
A szabálysértéseket a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvény határozza meg. Az állatok védelméhez kapcsolódó szabálysértések az alábbiak.
Veszélyeztetés kutyával
Aki a felügyelete alatt álló kutyát
a település belterületén felügyelet nélkül bocsátja közterületre, vagy kóborolni hagyja,
természeti és védett természeti területen, vagy vadászterületen – a vadászkutya kivételével – póráz nélkül elengedi, vagy kóborolni hagyja,
szájkosár és póráz nélkül közforgalmú közlekedési eszközön – vakvezető, illetve mozgáskorlátozottakat segítő kutya kivételével – szállítja,
élelmiszer-elárusító üzletbe, közfürdő területére vagy játszótérre – vakvezető, illetve mozgáskorlátozottakat segítő kutya kivételével – beenged, illetőleg bevisz,
szabálysértést követ el.
Aki veszélyes ebét nem zárt helyen tartja, vagy nem helyez el a ház (lakás) bejáratán a veszélyes ebre utaló megfelelő figyelmeztető táblát, szabálysértést követ el.
Köztisztasági szabálysértés
Aki a felügyelete alatt lévő állat által közterületen, közforgalom céljait szolgáló épületben, vagy közforgalmú közlekedési eszközön okozott szennyezés megszüntetéséről nem gondoskodik, szabálysértést követ el.
A hivatkozott szabálysértések miatt alkalmazható büntetések a pénzbírság és a közérdekű munka. A büntetések önállóan és egymás mellett is kiszabhatók.
A szabálysértés miatt alkalmazható intézkedések például az elkobzás vagy a figyelmeztetés. Az intézkedések önállóan, egymás vagy büntetés mellett is alkalmazhatók.
Forrás:https://elelmiszerlanc.kormany.hu/av-szabalysertes
Mi számít bűncselekménynek és ezek milyen szankciókat vonhatnak maguk után? Mik az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalók?
Az egyes büntetőjogi tényállásokat a Büntető Törvénykönyv határozza meg. Az állatok védelméhez kapcsolódó tényállások az alábbiak.
Állatkínzás
Aki
gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben indokolatlanul olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza, vagy
gerinces állatát vagy veszélyes állatát elűzi, elhagyja vagy kiteszi,
vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az állatkínzás
az állatnak különös szenvedést okoz, vagy
több állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza.
Tiltott állatviadal szervezése
Aki gerinces állat részvételével állatviadalt szervez, tart, ilyen állatviadalra fogadást szervez vagy fogadást köt, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Aki állatviadal céljára gerinces állatot megszerez, tart, tenyészt, kiképez, idomít vagy forgalmaz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Veszélyes állat, illetve eb tartásával kapcsolatos kötelezettség megszegése
Aki
veszélyes állatot engedély nélkül tart, szaporít, elidegenít, vagy az ország területére behoz,
a veszélyes állat tartására vonatkozó jogszabályban előírt biztonsági előírást megszegi,
vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Aki
veszélyes ebet szaporít, az ország területére behoz, onnan kivisz, versenyeztet, vagy engedély nélkül tart,
veszélyes ebet jogszabály megszegésével elidegenít, vagy megszerez,
a veszélyes eb ivartalanítására vonatkozó jogszabályban előírt kötelezettségét megszegi,
a veszélyes eb tartására vonatkozó jogszabályban előírt biztonsági előírást megszegi,
vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Aki veszélyes ebet őrző-védő feladat végzésére tart, kiképez, illetve veszélyes ebbel ilyen feladatot végeztet, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A veszélyes eb a hatósági határozatban egyedileg veszélyes ebbé nyilvánított eb.
Az alkalmazható intézkedési nemek egyike az elkobzás.
Forrás: NÉBIH
