5 növénynevelési hiba, amit elkövettem

5 növénynevelési hiba, amit elkövettem

Bár nagyon szeretem a növényeket, sajnos semmiféle végzettségem sincs a témában. Mindent, amit ma tudok, tapasztalatból és könyvekből (és persze netes blogokból, youtube-ról, pinterestről) tanultam meg. Ha régebbi fotókat nézek vissza, mindig ledöbbenek, amikor olyan növényeket vélek felfedezni rajtuk, amik már nincsenek velem, mert nem jól gondoztam őket/ elvitte őket egy betegség, fertőzés. Most ezeknek a növénykéknek a történetét szeretném megosztani Veletek, hogy a hibáimból tanulva Ti ne kövessétek el ezeket a baklövéseket.

 

  1. Első tavaszi napsugarak

Tök szuper ötletnek tartottam, hogy az első melegebb napokra kipakoljam a teraszra pár olyan növényemet „napozni”, amiket eddig a házon belül teleltettem. Nos, itt két dolog is félrement. Egyrészről, a májusi fagyok simán tönkretehetik a gondosan dédelgetett növényeinket, másrészről a napsugarak már elég erősek ahhoz, hogy a szerencsétlen növények levelét megégethessék, ha a tűző napra helyezzük ki őket. Velem mindkettő megtörtént. A megégett levelek pár hét után ugyan lehullanak, de a májusi fagyokban megsínylődött növények már nem mindig jönnek helyre. A tanulság az, hogy a fagyérzékeny növényeket jóval később teszem csak ki a teraszra, és soha nem helyezem őket RÖGTÖN a napra. 😀 Később, ha már hozzászoktak az új viszonyokhoz, akkor bátrabban pakolgatom őket ide-oda.


Fotó:  Unsplash / Corinne Kutz

  1. A túlöntözés gyakoribb probléma, mint az öntözés hiánya

Ma már helyesen öntözöm a növényeimet, de a kezdetekben én is beleestem a túlöntözés hibájába. A növények jobban tűrik, ha nem kapnak rendszeresen vizet, mint sem hogy folyton a pangó vízben ücsörögjenek. A víz kiszorítja a földből az oxigént, így a gyökerek szépen lassan megfulladnak, elrothadnak és ez a növény életébe is kerülhet. Ha időben észrevesszük, akkor még meg lehet menteni a növényt, de elég trükkös a dolog, mert a növény rothadó gyökerekkel nem tud már vizet felvenni, így olyan fonnyadt lesz, hogy könnyen azt hihetjük, pont, hogy szomjas és azért néz ki ilyen rosszul. Ilyenkor csak tovább öntözzük és a helyzet még rosszabb lesz. Ma már sok dologra figyelek, hogy ez ne történhessen meg:

  • a cserép alján legyen vízelvezető nyílás, ha nincs, akkor fúrok
  • a földbe legyen perlit (kis szemcsés kavics) keverve, hogy így ne legyen annyira tömörödött
  • agyaggolyókat, kavicsokat helyezek el a cserép alá, amik magukba szívják a vizet, és ha szükség van rá, akkor a gyökerek onnan elszívhatják
  • alulról öntözök / beleállítom vízbe a növényt pár percre, majd utána kiveszem, lecsepegtetem és mehet vissza a helyére / a kaspójába
  • mindig pár számmal nagyobb kaspót használok, hogy az esetlegesen benne maradt víz ki tudjon száradni, és hogy a vízelvezető nyíláson át levegőzhessen a növény gyökere (a szoros kaspóban lévő növény ugyan nagyon mutatós, de hosszútávon a növény megszenvedi)

3.) A növények időben jeleznek – te tudod értelmezni a jelzéseiket?

A növények folyamatosan jelzik, hogy éppen hogyan vannak. Az már rajtunk áll, hogy értünk-e a jelzéseikből. Kókadó levelek, száradó levélvég, szívogatásra utaló jelek a levelek hátulján? Mit csináltunk rosszul? Esetleg gombás fertőzéssel nézünk szembe? Élősködők vannak a növényen? Büdös a virágföld? Fura kis fehér izék mászkálnak a növényen? Ilyenkor sajnos nincs mire várni, a szobanövények nem túlságosan ellenállók, hiszen ki vannak szolgáltatva a mi kényünk-kedvünk szerint. Mi határozzuk meg, hogy hol éljenek, meddig nőjenek, mikor kapjanak vizet. Tehát segítsünk is nekik, ha valami bajuk van. Tisztító lemosás, permetezés, átültetés..stb.


Fotó: Unsplash /  Vadim Kaipov

 4.) Nem odavaló

Az előző bekezdésben már említettem, hogy a szobanövényeknél mi döntjük el, hogy hol éljenek. Nem úgy, mint a szabadban élő társaik, akik a számukra valóban kedvező területen szaporodnak el és burjánzanak. Ne csodálkozzunk tehát, ha néha nem jön be a számításunk és a növényünk nem érzi jól magát egy bizonyos helyen. Egy sötét szobában, északi fekvésű ablakban nem sok növény fog virágzó dzsungelt kialakítani. Ugyanígy a téli időszakban, a fűtőtestek mellett sem lesznek éppen boldogok a szegény kis párák. A kellemes, párás meleghez szokott növények nem lesznek szépek egy száraz, fűtött levegőjű szobában, viszont egy világos fürdőszoba már megfelelő lenne a számukra. Nekem sok időbe telt, mire rájöttem, hogy melyik növényemnek mi az igénye és hol szeret a legjobban lakni. Ez a hely néha változik, attól függően, hogy milyen évszak van, milyen szögben süt be a nap, hol használjuk éppen a párásítót. Volt, hogy csak azért pakoltam arrébb növényeket, mert lakásfelújítás miatt folyton nyitottuk-csuktuk a bejárati ajtót és nem akartam, hogy így megfázzanak/ huzatot kapjanak.

 

5.) Ha beáll a kereslet – kínálat

Ki tudnék futni a világból, amikor meglátok egy-egy üzletben egy olyan növényt, amit befestettek, csillámporral szórtak be, „hószerű” habot nyomtak rá. De az is borzalmas, amikor egy „tálcán” van több, teljesen különböző igényű növény és egyszerre locsolják őket, mert nincs kapacitásuk, türelmük, idejük, tudásuk arra, hogy egy kaktuszt és egy bambuszt ne ugyanúgy gondozzanak. Különféle ünnepek idején, sok helyen lehet látni olyan kaktuszokat, amelyekre mikulásruhát aggatnak, színes virágot ragasztanak (RAGASZTÓPISZTOLLYAL), kis szobafenyőfákat díszítenek fel olyan súlyú műanyag vackokkal, hogy csoda, hogy még nem tört el a kis ága. Tavasszal lehet sokszor olyan összeültetéteseket látni, ahol egy földbe kerül több különböző növény, de persze itt is egészen eltérő igényűek lehetnek a szerencsétlenek. Persze, tök szép és dekoratív, de az igazság az, hogy a növények így együtt nem sokáig fognak élni, de legalább jó drágán vettünk egy összeültetést. A pénzünkkel szavazunk. Vásároljunk olyat, amit valóban szívvel-lélekkel támogatunk, és így talán a kereskedők is rájönnek, hogy ne áruljanak glitterbe mártott anyósnyelvet.


Kiemelt kép: Unsplash /  Sharanya Dilip

5 kutyanevelési hiba, amit elkövettem

5 kutyanevelési hiba, amit elkövettem

Bár ténylegesen egész életemben volt kutyánk, mégis csak az utóbbi években váltam tudatos kutyagazdivá. Szerencsére egyre több szakirodalom foglakozik a témával, vannak már kutyatrénerek, kutyapszichológusok is, így lassan szinte mindenhol szembejön velünk egy-egy cikk arról, hogy hogyan és hogyan NE neveljük a kutyánkat. Mint hatalmas kutya megszállott, természetesen én is elolvastam minden ezzel kapcsolatos írást, mivel szeretném, ha a kutyám boldog és kiegyensúlyozott lenne. Ennek kapcsán szedtem össze azt az 5 jellemző hibát a kutyanevelés területén, amelyet az évek során én sajnos elkövettem, bár nem szabadott volna. Remélem, hogy a hibáimból való tanulás Nektek is segítséget tud nyújtani és egyre többen lesznek olyanok (közöttük remélem én is), akik végre tudják, hogy mégis hogyan kellene gondozni egy kutyust.


Fotó: Unsplash / Steve Tsang

Túlbabusgatás

Főleg a kutya kölyök korában hajlamos voltam arra, hogy túlszeretgessem, túlságosan óvjam a kutyámat. Ettől aztán csak félősebb lett és minden apróbb nesz, történés, újdonság felzaklatta és hozzám jött megnyugtatásért. Ez hatalmas baklövés volt a részemről, hiszen így a kutyámba neveltem az idegességet, aggodalmat. Ezt nagy munka volt levetkőzni, de meg kellett tanulnom, hogy a kutyám okos, tud nélkülem boldogulni, hogyha én érthető és kiegyensúlyozott utasításokat adok neki, ahelyett, hogy csak simizném a buksiját.

 

Túlaggódás

Volt, hogy egy pár napra elutaztunk otthonról és a kutyának egy komplett stábot állítottam össze. Volt, aki etetni jött, volt, aki sétáltani. Minden helységben volt vize, napi többször voltak vele kedves barátok. Én mégis szétaggódtam az utazásunkat. Amikor hazajöttem, bár a kutya nagyon örült nekem és szerencsére minden rendben is volt vele, a köszöntés és pár ugra-bugra után ment viszont játszani a labdájával. Ez rádöbbentett, hogy a kutya nem úgy érzi a hiányomat, mint ahogyan az emberek. Sőt, lehet, hogy az idő múlását sem érzékeli úgy, mint mi. Elvan. Örül, hogy itt vagyok, de nélkülem is elvolt, játszott, sétált a barátokkal, evett-ivott. Ezzel nagy kő esett le a szívemről és rájöttem, hogy az aggódás csak rossz neki is és nekem is. Azt hozzá kell tennem, hogy szerencsések vagyunk, mert a szeparációs szorongás minket elkerült és így a kutya sosem pánikolt be, ha elmentünk otthonról.


Fotó: Unsplash / Jamie Street

A következetesség lebecsülése

Amint már jobban benne voltunk a kutyanevelés témában, elkezdtük engedelmességre és egyéb trükkökre tanítani a kutyát. Ez rendben is ment, addig a pontig, amíg a szabályok alól kivételeket nem tettünk. Mert jó, most kapja meg hamarabb a jutalomfalatot, mert karácsony van. Most feljöhet az ágyba, mert társaságra vágyom. Most felugrálhat a barátaimra, mert szülinapja van…stb. A kutyákat csak összezavarja, ha egyszer feketét mondunk, másszor fehéret. Amint a kutyámnak elkezdtem ezt-azt megengedni, rögtön többet és többet akart és a végén már egészen pofátlan módon próbált engedményeket szerezni tőlem. Rossz út volt ez, így visszatértünk a „szabály az szabály” nevelésre.

 

Emberként kezelés

Bármennyire is cuki, a border collie-m nem szeret pulcsit felvenni, mert neki nincs szüksége rá, nem fázik. A karácsony sem jelent neki semmit, hiszen neki az számít főleg, hogy velünk legyen, mindegy, hogy mikor, milyen díszítés és milyen exkluzív terítés mellett. Szeret velünk túrázni és kirándulni, de neki teljesen mindegy, hogy a mucsaröcsögei pusztában vagy a Comói-tó partjánál sétálunk éppen. Attól, hogy én ölelgetni szeretném, ő dönthet úgy, hogy neki nincs ehhez kedve, hiszen nem egy élettelen plüss mackó és ilyenkor a tudtomra is adja, hogy hagyjam békén. Bár szeretünk gyerekként tekinteni rájuk, ők mégis állatok és jót tesz a kapcsolatunknak és a kutyánk lelki egészségének, ha kutyaként bánunk velük és nem emberként.


Fotó: Unsplash / Marcus Wallis

Az előző kutyához való hasonlítás

A kutya az kutya, mindegy, hogy milyen fajta. Igen, de nekem előtte egy kis lakáscirkálóm volt, aki nagyon bújós és kedves volt, imádott rajtam szundizni és bár szeretett sétálni, nem igényelt megerőltetőbb sportos foglakozást. Ezután lett egy border colliem. Ő is nagyon kedves, de nem annyira bújós, hiszen ő egy munkakutya. Imádja, ha feladata van, szeret teljesíteni. A sportot igényli, sőt a mentális fárasztást is, különben frusztrálttá és rosszkedvűvé válik. Attól, hogy mindkettő kutya, teljesen más igényeik vannak, amit meg kell ismerni és aztán aszerint nevelni, gondozni őket. A két kutya szinte teljesen más életritmusa, étkezési szokása, temperamentuma mutatta meg igazán, hogy mennyire egyediek és különlegesek a kutyák.


Kiemelt kép: Unsplash / Ayla Verschueren

A saját fotóinkért kövesd az oldalt az Instagramon, @urbantails_blog néven vagyunk fent.

8 szobanövény, ami nálad is virulni fog

8 szobanövény, ami nálad is virulni fog

Az emberek nagy része két csoportra osztható, ha szobanövényekről van szó. Az egyik csoport olyan növényimádókból áll, akik nem túl sikeresek a növények életben tartását illetően. Ennek több oka is lehet, a hozzá nem értésből fakadó sikertelenségektől egészen a szerencséig. A másik csoport viszont úgy tűnik, nem csak hogy képes életben tartani a szeretett kis növényeket, hanem még virágzásra, növekedésre is bírja őket.

Nos, bevallom, én is a második csoportba tartoztam sok-sok éven át. Azt gondoltam, hogy én egyszerűen csak nem vagyok képes növényt nevelni. Aztán kicsit mélyebben beleástam magam a gondozási útmutatókba, megbízható helyekről vásároltam, időt és energiát fektettem a projektbe. Ma már büszke „crazy plant lady” vagyok, a lakás és a terasz is tele van szebbnél-szebb növényekkel, bár még persze nekem is vannak sikertelenségeim, de ezen a területen is igaz a mondás: holtáig tanul az ember.


1.) A legegyszerűbbek

Ebben a fejezetben szeretném megemlíteni az általam és sokak által is a legigénytelenebbnek tartott növényeket: az anyósnyelvet, az agglegénypálmát és a szobai futókát. Közös jellemzőjük, hogy szépen eléldegélnek különösebb gondoskodás nélkül. Ezek tipikusan azok a növények, amelyek akkor sem okoznak csalódást neked, ha napokra, hetekre feléjük sem nézel. Locsolni alig-alig kell, a félárnyékos helyen is boldogan virulnak. A tápanyag igényük sem nagy, átültetni sem gyakran kell őket. Ha még nem volt növényed, kezdd ezekkel!

Az anyósnyelv (Sansevieria):

Elhelyezése: napostól az árnyékosig bárhol jól érzi magát, a csíkos verzió jobban szereti a naposabb szobát
Öntözési igénye: hagyjuk kiszáradni a föld felszínét, keveset öntözzük, télen még ennél is kevesebbet igényel
Tápoldatozás: nyáron pár hetente egy keveset, amúgy nem igényli



Agglegénypálma (Zamioculcas Zamiifolia )

Elhelyezése: kerüljük a közvetlen napfényt és a huzatot
Öntözési igénye: a gumóiban raktározza a vizet, keveset öntözzük, télen még ennél is kevesebbet igényel
Tápoldatozás: nyáron pár hetente egy keveset, amúgy nem igényli



Szobai futóka (Epipremnum Aureum)

Elhelyezése: naposabb szobába ajánlott, de kerüljük a tűző napot
Öntözési igénye: mérsékelt, télen kevesebbet igényel
Tápoldatozás: nyáron pár hetente egy keveset



2.) Haladó szint

Személy szerint én már a haladó szintbe sorolom a fikuszt, a vitorlavirágot és a különböző pálmákat. Ők már kicsit kényesebbek, fontos a rendszeres locsolásuk, szeretik a párásítást, néha egy kis tápoldatot is igényelnek, és érzékenyebbek (pl. a fikusz a huzatra). Továbbra is csak azt tudom megemlíteni, hogy tapasztald ki a növény igényeit. Szerencsére a növények jól mutatják, ha valami nem stimmel velük, hiszen lekonyulnak, lehullatják vagy elszínezik a leveleiket.

Kislevelű fikusz (Ficus Benjamina)

Elhelyezése: meleg, napos szobába ajánlott, a huzatot és a kevés fényt nem szereti
Öntözési igénye: mérsékelt, túlöntözés esetén a fikusz ledobálja a leveleit
Tápoldatozás: nyáron 2 hetente ajánlott
Párásítás: szereti a párásabb levegőt, érdemes a leveleket vízzel permetezni



Vitorlavirág (Spathiphyllum Wallisii)

Elhelyezése: világos, félárnyékos helyen
Öntözési igény: mérsékelt, a nagy levelei lekonyulásából könnyen megállapítható, hogy szükséges-e öntözni újra
Tápoldatozás: nyáron kéthetente
Párásítás: szereti a párásabb levegőt, érdemes a leveleket vízzel permetezni



Bambuszpálma (Chamaedorea)

Elhelyezése: félárnyékos helyen
Öntözési igénye: tartsuk nedvesen a földjét, de ne álljon vízben
Tápoldatozás: 2-3 hetente
Párásítás: meghálálja és igényli a rendszeres párásítást



3.) Ó, azok a megbízható kaktuszok és pozsgások!

Nos, igen, ez így van. A kaktuszok és pozsgások száraz és meleg éghajlathoz vannak hozzászokva, kitűnően eltárolják a vizet a húsos leveleikben, szárukban. A legfontosabb tudnivaló, hogy ne öntözd túl őket, mert könnyen kirohadnak. A földjük legyen jó vízáteresztő képességű. (Szerencsére már külön kaktuszoknak, pozsgásoknak való földet is lehet kapni!)

Törpe kaktusz (Rebutia muscula)

Elhelyezése: meleg, napos helyen
Öntözési igénye: ritkán keveset, télen ki is hagyható
Tápoldatozás: nem igényli
Párásítás: nem igényli



Házi kövirózsa (Sempervivum tectorum)

Elhelyezése: meleg, napos helyen
Öntözési igénye: ritkán keveset, télen ki is hagyható
Tápoldatozás: nem igényli
Párásítás: nem igényli


Remélem, hogy ezekkel a növényekkel sikerélményed lesz! Ne feledd, ki kell tapasztalni, hogy egyes növényeknek melyik szoba a legmegfelelőbb, mennyire legyenek közel az ablakhoz, mennyire kell párásítani nekik. Jó hír, hogy a növény mindig meg fogja mutatni Neked, ha valami tetszik neki és azt is, ha valami nem! 🙂

Sok sikert, jó kertészkedést!


Fotók: Unsplash

A növények könnyen beszerezhetők a legtöbb kertészeti szakáruházban, barkácsboltban, piacon…stb.

Transcom Retail - Free Secure Email - Transcom VOIP - FastApn - Flytlink - Premium Domains