Szerző: Urbantails.uk | 2023. 02. 1. | Állatok, Környezetvédelem, Növények
Az elmúlt években Magyarországon nagyon tikkasztó és aszályos nyaraink voltak. 2022-ben, a nyári hónapokban, szinte egyáltalán nem esett az eső, ellenben folyamatosan hőségrekordok dőltek meg, gyakran volt 35 fok fölött a hőmérséklet. Az Alföldön volt a legsúlyosabb a szárazság és a hőség, a kis kertek és veteményesek mellett a mezőgazdasági területek is hatalmas károkat szenvedtek. Még a mélyen gyökerező növények, mint például az idősebb fák is megszenvedték az évet, rengeteg fásszárú is kiszáradt. Én tavaly, már júniusban éreztem, hogy ez az év nem lesz kedvező a kertészkedős terveimnek, folyamatosan 30 fok felett kezdtük a nyarat és eső egyáltalán nem esett. Itt az Alföldön, gyakori az agyagos talaj, ami borzasztóan hátrányos a növénytermesztés számára, hiszen nagyon rossz a vízelvezetése, nyáron kiszárad, megkeményedik, átfolyik rajta a víz a mélyebb rétegekbe és megfojtja a zöldségek, virágok és a füvek gyökereit. Csapadékos időben is elég nagy kihívás ilyen talajon kertészkedni, hát még, ha aszály van…
Fotó: Unsplash / Tomoko Uji
A tavalyiakból tanulva idén sok mindent máshogy fogok csinálni a kiskertemben. Eddig a veteményesem saját földjét használtam, amit évente egyszer felástam vagy felrotáltam. Ilyenkor mindig komposztot és trágyát kevertem a földbe, hogy kicsit javítsam a minőségét és a szerkezetét. Locsolni esővízzel szerettem volna, ami sajnos nem adatott meg. Szerencsére az Alföldön eredményesen tudtam kutat fúratni, ami a megváltást jelentette a kert számára. Bár a 2022-es nyáron hallottam először olyan beszámolókat, hogy a fúrt kutak is elkezdtek kiszáradni, elapadni, ami több generáció óta nem fordult elő. Nem is tudom mi lett volna a kertemmel, ha nincs kutam, amivel esténként tudtam locsolni, mert még így is sok minden teljesen kiszáradt, tönkrement, de bele sem merek gondolni, hogy kút nélkül milyen sivataggá vált volna a szeretett kis oázisom. Tavaly nyáron fordult elő talán először az is, hogy a nyarat és napot imádó növényeim, mint például a muskátli, leánder, murvafürt árnyékba kényszerültek és napi többszöri locsolást igényeltek. Idén szeretném ezt okosabban, előrelátóbban megtervezni, a teraszt valahogy jobban védeni a tűző naptól.
A veteményesben idén magaságyás bevezetését tervezem, mert egyszerűen nem lehet dolgozni azzal az agyagos földdel, ami nálunk van. Magaságyásnál ráadásul még véletlenül sem trappolok át a veteményesen és talán a kutya sem fogja kifeküdni a palántáimat. A kert egy-két szegletét, ahol eddig cserepes növények, fűszernövények éldegéltek, most át kell költöztetnem egy védettebb, árnyékosabb helyre, mert ha idén is ilyen forró és száraz nyarunk lesz, akkor vagy kiszáradnak a növényeim vagy sok energiám rá fog menni a locsolásra. És igen, bár van kutam, így a locsolóvíz nem kerül semmibe, ennek ellenére nagyon okosan és takarékosan kell használni!
Fotó: Unsplash / Mike Erskine
A talajtakarást pár éve kezdtem el és bizony nagyon jó eredményeket el tudtam érni ezzel a módszerrel. Tulajdonképpen ennek köszönhető, hogy egyáltalán lett zöldségem a tavalyi évben. Most ezt szeretném majd tökélyre fejleszteni.
A bokraim, fiatalabb fáim és évelőim is friss mulcsot fognak kapni, hogy így csökkenjen a föld felsőbb rétegének a kiszáradása.
A fűnyírást tavaly sem vittem túlzásba, tekintve, hogy már a nyár elején kiszáradt a gyep. Arról lemondtam, hogy nálam is szép, zöldellő, angolos gyep lesz, egyszerűen lehetetlen küldetés lenne. Viszont, ha épp nincs kiégve a fű, akkor meg szoktam hagyni kicsit magasabbra, hogy ezáltal is védje a talajt és csapdába ejthessék a hosszú fűszálak a hajnali harmatot. Arról nem is beszélve, hogy a hosszabb fű kedvez sok-sok állatnak, legyen az kisemlős, kétéltű, hüllő, madár vagy rovar.
Mint minden évszakban, legyen az fagyos tél vagy forró nyár, fontosnak tartom, hogy legyen a madaraknak vize inni és fürdeni. Többféle itatót szoktam kihelyezni árnyékos részekre, lehetőleg úgy, hogy se a kutyának, se a kóbor cicáknak ne legyen esélye elkapni egy kismadarat se. Van egy szép agyag madáritatóm, de elég nehéz takarítani, főleg, ha nyáron bealgásodik az alja, így azt idén átcserélem valami másra. Az itatót takarítása és fertőtlenítése nagyon fontos, sajnos a madarak meg tudják fertőzni egymást ezzel-azzal a közös víz használatával.
Fotó: Unsplash / Nikoline Arns
Amit még meg tudok tenni, az az, hogy folyamatosan képzem magam. Meg kell tanulnom, hogy miként tudok alkalmazkodni az éghajlatváltozással járó szárazsághoz, milyen növények fogják magukat itt jól érezni a jövőben és melyek azok, amelyekkel felesleges próbálkoznom, mert csak idő- és energiapocséklás.
Kiemelt kép: Unsplash / Yoksel Zok
Szerző: Urbantails.uk | 2022. 12. 22. | Növények
Bár nagyon szeretem a növényeket, sajnos semmiféle végzettségem sincs a témában. Mindent, amit ma tudok, tapasztalatból és könyvekből (és persze netes blogokból, youtube-ról, pinterestről) tanultam meg. Ha régebbi fotókat nézek vissza, mindig ledöbbenek, amikor olyan növényeket vélek felfedezni rajtuk, amik már nincsenek velem, mert nem jól gondoztam őket/ elvitte őket egy betegség, fertőzés. Most ezeknek a növénykéknek a történetét szeretném megosztani Veletek, hogy a hibáimból tanulva Ti ne kövessétek el ezeket a baklövéseket.
- Első tavaszi napsugarak
Tök szuper ötletnek tartottam, hogy az első melegebb napokra kipakoljam a teraszra pár olyan növényemet „napozni”, amiket eddig a házon belül teleltettem. Nos, itt két dolog is félrement. Egyrészről, a májusi fagyok simán tönkretehetik a gondosan dédelgetett növényeinket, másrészről a napsugarak már elég erősek ahhoz, hogy a szerencsétlen növények levelét megégethessék, ha a tűző napra helyezzük ki őket. Velem mindkettő megtörtént. A megégett levelek pár hét után ugyan lehullanak, de a májusi fagyokban megsínylődött növények már nem mindig jönnek helyre. A tanulság az, hogy a fagyérzékeny növényeket jóval később teszem csak ki a teraszra, és soha nem helyezem őket RÖGTÖN a napra. 😀 Később, ha már hozzászoktak az új viszonyokhoz, akkor bátrabban pakolgatom őket ide-oda.
Fotó: Unsplash / Corinne Kutz
- A túlöntözés gyakoribb probléma, mint az öntözés hiánya
Ma már helyesen öntözöm a növényeimet, de a kezdetekben én is beleestem a túlöntözés hibájába. A növények jobban tűrik, ha nem kapnak rendszeresen vizet, mint sem hogy folyton a pangó vízben ücsörögjenek. A víz kiszorítja a földből az oxigént, így a gyökerek szépen lassan megfulladnak, elrothadnak és ez a növény életébe is kerülhet. Ha időben észrevesszük, akkor még meg lehet menteni a növényt, de elég trükkös a dolog, mert a növény rothadó gyökerekkel nem tud már vizet felvenni, így olyan fonnyadt lesz, hogy könnyen azt hihetjük, pont, hogy szomjas és azért néz ki ilyen rosszul. Ilyenkor csak tovább öntözzük és a helyzet még rosszabb lesz. Ma már sok dologra figyelek, hogy ez ne történhessen meg:
- a cserép alján legyen vízelvezető nyílás, ha nincs, akkor fúrok
- a földbe legyen perlit (kis szemcsés kavics) keverve, hogy így ne legyen annyira tömörödött
- agyaggolyókat, kavicsokat helyezek el a cserép alá, amik magukba szívják a vizet, és ha szükség van rá, akkor a gyökerek onnan elszívhatják
- alulról öntözök / beleállítom vízbe a növényt pár percre, majd utána kiveszem, lecsepegtetem és mehet vissza a helyére / a kaspójába
- mindig pár számmal nagyobb kaspót használok, hogy az esetlegesen benne maradt víz ki tudjon száradni, és hogy a vízelvezető nyíláson át levegőzhessen a növény gyökere (a szoros kaspóban lévő növény ugyan nagyon mutatós, de hosszútávon a növény megszenvedi)
3.) A növények időben jeleznek – te tudod értelmezni a jelzéseiket?
A növények folyamatosan jelzik, hogy éppen hogyan vannak. Az már rajtunk áll, hogy értünk-e a jelzéseikből. Kókadó levelek, száradó levélvég, szívogatásra utaló jelek a levelek hátulján? Mit csináltunk rosszul? Esetleg gombás fertőzéssel nézünk szembe? Élősködők vannak a növényen? Büdös a virágföld? Fura kis fehér izék mászkálnak a növényen? Ilyenkor sajnos nincs mire várni, a szobanövények nem túlságosan ellenállók, hiszen ki vannak szolgáltatva a mi kényünk-kedvünk szerint. Mi határozzuk meg, hogy hol éljenek, meddig nőjenek, mikor kapjanak vizet. Tehát segítsünk is nekik, ha valami bajuk van. Tisztító lemosás, permetezés, átültetés..stb.
Fotó: Unsplash / Vadim Kaipov
4.) Nem odavaló
Az előző bekezdésben már említettem, hogy a szobanövényeknél mi döntjük el, hogy hol éljenek. Nem úgy, mint a szabadban élő társaik, akik a számukra valóban kedvező területen szaporodnak el és burjánzanak. Ne csodálkozzunk tehát, ha néha nem jön be a számításunk és a növényünk nem érzi jól magát egy bizonyos helyen. Egy sötét szobában, északi fekvésű ablakban nem sok növény fog virágzó dzsungelt kialakítani. Ugyanígy a téli időszakban, a fűtőtestek mellett sem lesznek éppen boldogok a szegény kis párák. A kellemes, párás meleghez szokott növények nem lesznek szépek egy száraz, fűtött levegőjű szobában, viszont egy világos fürdőszoba már megfelelő lenne a számukra. Nekem sok időbe telt, mire rájöttem, hogy melyik növényemnek mi az igénye és hol szeret a legjobban lakni. Ez a hely néha változik, attól függően, hogy milyen évszak van, milyen szögben süt be a nap, hol használjuk éppen a párásítót. Volt, hogy csak azért pakoltam arrébb növényeket, mert lakásfelújítás miatt folyton nyitottuk-csuktuk a bejárati ajtót és nem akartam, hogy így megfázzanak/ huzatot kapjanak.
5.) Ha beáll a kereslet – kínálat
Ki tudnék futni a világból, amikor meglátok egy-egy üzletben egy olyan növényt, amit befestettek, csillámporral szórtak be, „hószerű” habot nyomtak rá. De az is borzalmas, amikor egy „tálcán” van több, teljesen különböző igényű növény és egyszerre locsolják őket, mert nincs kapacitásuk, türelmük, idejük, tudásuk arra, hogy egy kaktuszt és egy bambuszt ne ugyanúgy gondozzanak. Különféle ünnepek idején, sok helyen lehet látni olyan kaktuszokat, amelyekre mikulásruhát aggatnak, színes virágot ragasztanak (RAGASZTÓPISZTOLLYAL), kis szobafenyőfákat díszítenek fel olyan súlyú műanyag vackokkal, hogy csoda, hogy még nem tört el a kis ága. Tavasszal lehet sokszor olyan összeültetéteseket látni, ahol egy földbe kerül több különböző növény, de persze itt is egészen eltérő igényűek lehetnek a szerencsétlenek. Persze, tök szép és dekoratív, de az igazság az, hogy a növények így együtt nem sokáig fognak élni, de legalább jó drágán vettünk egy összeültetést. A pénzünkkel szavazunk. Vásároljunk olyat, amit valóban szívvel-lélekkel támogatunk, és így talán a kereskedők is rájönnek, hogy ne áruljanak glitterbe mártott anyósnyelvet.
Kiemelt kép: Unsplash / Sharanya Dilip
Szerző: Urbantails.uk | 2022. 09. 18. | Aktuális, Környezetvédelem, Növények
Terasz és balkonköltöztetés
Nálam sok benti szobanövény tölti kint a nyári hónapokat a teraszon, nekik a késő szeptemberi hűvös reggelek már nem lesznek annyira ideálisak. Beköltöznek tehát a fikuszok, a yukkák, monsterák és pileák. A leander, muskátli, olajfa, kaktuszok még maradnak kint, bár szorgosan lesem az időjárásjelentést, hiszen az első talajmenti fagyokat semmiképp sem szeretném megvárni velük. A növények beköltöztetését egyébként fokozatos szoktatással szoktam megoldani ősszel is és tavasszal is. Elsőnek csak az előszobába mennek, ahol hűvösebb van és majd csak később a fűtött helységekbe, hogy ne dobálják le a leveleiket, ne legyenek „sokkosak”.
Egyébként ilyenkor még kapnak egy tusolást, hogy pormentesen folytathassák a benti életüket. (És mindig leellenőrzöm, hogy van-e kártevő vagy fertőzés a növényen.)
Ősszel befejezem a mindenféle tápoldatozást, ezzel is felkészítve a növényeimet az elkövetkező pihenős időszakra.
A locsolást mennyiségét és gyakoriságát is csökkentem, hiszen a hűvösebb időben nem párolog el olyan gyorsan a víz a földjükből, bár ne felejtsük el, hogy a szél továbbra is szárító hatással van rájuk.
Mivel egyre jobban csökken a napfényes órák száma, így a növényeket a lehető legközelebb teszem az ablakokhoz, figyelve arra is, hogy ha elindul a fűtési szezon, akkor azért kellő távolságban legyenek a fűtőtesttől.
Fotó: Unsplash / Irina Iriser
Szüret
Nálam ősszel alma, szőlő és füge szüret van a kertben. Egyik sem olyan mennyiség, hogy gondolkodni kellene a tartós elraktározáson, így nekem a befőzés, aszalás…stb. most kimarad. A veteményesben még van tépősalátám, amit minden vacsorához lecsipkedek. A chili paprikáimat leszedem és fel fogom fűzni őket, hogy száradjanak, mert van belőlük bőven, szerencsére. Felszedem a krumplikat és a zöld paradicsomokat, amik majd szépen bepirulnak odabent. Amíg nem fagy, addig lesz egy kis mentám, citromfüvem, bazsalikomom, de ebből tettem is el, szárítva, főzéshez, teákhoz.
Levelek
Nálam semmi sem vész kárba a kertben, két komposztálóm is van, oda mennek a lehullott leveleket, de egy-egy részen meghagyom az avart a rovaroknak, süniknek és talajtakarónak. Ha szép pázsitod van, akkor érdemes onnan összegereblyézni és felszedni a leveleket, valamint ilyenkor alkalmas a gyepszellőztetést is elvégezni.
Locsolás
Bár az elmúlt napokban volt egy kis eső, nem szabad megfeledkezni arról, hogy habár hűvösebbek a napok, a nyár iszonyú aszályos volt és sok növény még most is szomjazik. Én ilyenkor is locsolok a kertben igény szerint. Bár az avar jó talajtakaró, néha érdemes benézni alá, mert pl. egy fiatal fa vagy bokor alatt, attól még lehet kőkemény és száraz a talaj. Nagyon fontosnak tartom, hogy gyűjtsük az esővizet és azzal locsoljunk elsősorban.
Fotó: Unsplash / J Lee
Előkészületek a madarak téli etetésére
Nincs még madáretetés szezon, de ilyenkor én már felkészülök. Megveszem a magokat, kitisztítom/ lefestem/favédővel kezelem a fa madáretetőket és évszaktól függetlenül mindig teszek ki friss vizet a madaraknak és egyéb látogatóknak.
Ültetés
Ha szeretnél tavasszal színes virágforgatagot, akkor most érdemes eldugdosni a virághagymákat, mint például a krókuszt (sáfrányt), jácintot, nárciszt, tulipánt, liliomot, gyöngyikét, amariliszt, íríszt…stb. Évelőket is lehet ilyenkor ültetni. Az ősz kiváló alkalom arra is, hogy díszfákat- és bokrokat és gyümölcsfákat- és bokrokat ültessünk. A málna és szederbokrokat ilyenkor érdemes metszeni. A veteményesnek sem kell feltétlenül kiürülnie, hiszen ültethető többek között káposzta, brokkoli, saláta és spenót is.
Terasz
Imádom a teraszon tölteni az időt és szeretném minél tovább kihúzni a kinti szezont, így a kerti bútorokat még nem pakolom el egy ideig. A kint tartózkodásom idejére viszek ki plédet, párnát, de ezeket estére mindig beviszem, mert a hajnali harmat, pára, köd szépen eláztatná őket. A teraszon maradt üres balkonládákba szeretek ősszel virágzó növényeket ültetni, mint például a csarabot, díszkáposztát, árvácskát, varjúhájat, őszirózsát, …stb.
Fotó: Unsplash / Katie Azi
Kiemelt kép: Unsplash / Anja Junghans
Szerző: Urbantails.uk | 2022. 02. 23. | Növények
Pár évvel ezelőtt nem gondoltam volna, hogy a hideg februárban én már kint leszek a kertben és készülök a tavaszra. Bár korán kezdem a kerti munkákat, mégis az ismeretségi körömben kb. én vagyok a legjobban elmaradva mindennel, szóval tényleg nem lehet elég korán kezdeni.
- Romok eltakarítása, komposzt készítés
Mint mindenben, a kertészkedésben is maximálisan a természetesség híve vagyok, így nem használok semmilyen kemikáliát. Ez azzal jár, hogy magam készítem a komposztot, amit majd belekeverek a veteményesembe. A tökéletes komposzt elkészítése legalább 2 év, így a leveleket, növényi részeket, amiket most összegereblyézek majd csak 2 év múlva kapja vissza a föld komposzt formájában.
Úgy november környékén abbahagyom a kinti munkákat, még a lehullott leveleket sem takarítom el, hagyom, hogy az elszáradt virágok, levelek, termések addig is puha takaróként védelmezzék a földet, és otthont nyújtsanak egyes áttelelő rovaroknak. Ez azzal jár, hogy most februárban elég nagy munkák elé nézek, hiszen lassan ideje összegyűjteni a szélviharok által lehullatott gallyakat, ágakat..stb.
Fotó: Unsplash / Melanie Kreutz
- Metszések
Ahhoz, hogy egészséges és erős fáink és bokraink legyenek, évről-évre metszeni kell őket. Ezt februárban érdemes megtenni, mielőtt a rügyek kipattannak és mielőtt a madarak fészket építenek. Gyakori az, amikor tavasszal, vagy nyáron kezd el valaki fákat kaszabolni, és aztán meglepődve hívja a madármentőket, hogy hirtelen a földön termett pár fészek, tele fiókával.
- Ásás, talaj előkészítés
Ha valamit fel kell ásnod a kertben, akkor mostanra időzítsd. A föld már nem fagyott, de még nem száradt ki, így különösen az agyagos talaj esetén észrevehető a különbség, most szinte belecsúszik az ásó a földbe. Én még pár éve bőszen ástam és kapáltam, de aztán Dóra Melinda Tünde könyve, a Kertkaland alapján rájöttem, hogy mennyivel egyszerűbb, ha mulcsozok, talajt takarok és így biztosítom a föld nedvességét, átjárhatóságát.
Ilyenkor is és ősszel is hozzákeverek a zöldséges kert felső földrétegéhez némi komposztot, marhatrágyát.
- Tervezd újra!
Most, hogy egyre forróbbak a nyarak, sok mindent át kell alakítanom a melegebb évszakokra a kertben. A déli fekvésű teraszomon szinte már csak a mediterrán növényeim bírják a napközbeni hőséget, így az egynyáriak idén kissé árnyékosabb helyre fognak majd költözni. Nálam nagyon durván agyagos a talaj, így nyáron, amikor az agyag kiszárad, a kemény anyag szinte megfojtja azokat a talajmenti gyökereket, amik nem tudtak / nem szoktak mélyre menni, így idén pár olyan növényt, amit eddig szabadföldben neveltem, most balkonládába fogok költöztetni.
Fotó: Unsplash / Markus Spiske
- Magvetés, palántázás
Elérkezett a várva várt magvetés és palántázás ideje. Én az elmúlt években kísérleteztem ezzel, és arra jöttem rá, hogy sok, februárban elvetett magot simán beér a fejlődésben egy 2 hónappal később elvetett növény (pl. paradicsom). De a május utáni elvetett paradicsom magok nagyon későn termettek csak, kb. szeptemberre, októberre, így annak nem volt túl sok értelme, mert addigra már bejöttek a fagyok. Szóval tanuljatok a hibámból és paradicsom magvetéssel akkor már ne próbálkozzatok, de palántát még vehettek! 🙂
Én most is fogok februárban magokat vetni, mert annyira szeretem nézni, ahogy napról-napra cseperednek a kis magoncok. Ami most tervben van, az a paradicsom, paprika, salátafélék, petrezselyem, bár a saláta és a petrezselyem már akár a szabad földbe is mehetne lassan a hónapos retekkel, spenóttal és sárgarépával együtt. A tavalyi években jó tapasztalatom volt a korán, a szabadföldbe vetett saláta (főleg a rukkola), a spenót és a petrezselyem magokkal, nagyon szépen fejlődtek.
Amire viszont rájöttem, hogy nagyon hasznosak az általános tanácsok, DE… az országon belül is más-más az éghajlat, így nem lehet összehasonlítani egy száraz, agyagos, napsütötte alföldi kertben való kertészkedést, az Északi-középhegység közepén található hűvösebb, esősebb időjárású, vagy egy dunántúli homokos talajú veteményessel. Arról nem is beszélve, hogy tegnap például 15 fok volt, pár nap múlva viszont fagyok érkeznek… Tehát tapasztaljátok ki, hogy nálatok mi hogy működik, és ne veszítsétek el a reményt! 😀
Csak egy példa, hogy amikor a tőlem 40 km-re élő apukámnál már minden virágzik, nálam még szürkeség van jó pár hétig.
Kiemelt kép: Unsplash / Maryna Bohucharska
Szerző: Urbantails.uk | 2021. 09. 17. | Aktuális, Állatok, Növények
A blogon már tavaly megírtam azokat a tipikusan őszi teendőket a kertben, amelyek mindenképp érdemes még a tél előtt elvégezni. Most egy hasonló listát írtam össze, viszont itt nem teendők vannak, hanem hangulatos tippek, amelyeket én személyesen minden ősszel kipróbálok.
Már a gólyáktól és a fecskéktől augusztusban elköszöntem, most itt az ideje, hogy kíváncsian várjak azokra a madarakra, akik viszont a hideg idő beköszöntével húzódnak beljebb a városokba, ilyenek például a varjak. Bár nem a legszebb madarak, és sokan kifejezetten visszataszítónak gondolják őket, szerintem csodálatosak és intelligensek. (Youtube-on sok videó van arról, hogy mennyi mindenre képesek.) Nekem a varjak kiváló időjelzők, hiszen reggelente és este azonos időben jönnek-mennek, hol ki a földekre, hol pedig be a városokba „melegedni”. Az őszi reggelekhez hozzátartozik, hogy munkába menet – majd munkából jövet hangosan károgva felettünk köröznek. (És ilyenkor mindig sok diót találok a kertben, mert felettünk repülve néha elejtenek egy-egy darabot.)
Apropó, madarak. Lassan indul a téli etetés időszaka, amit nagyon-nagyon szeretek és mindig remek fotókat tudok készíteni a kedves kis látogatóimról. Az egyik etetőmet az ablakpárkányra szoktam kihelyezni, így a jó meleg szobából tudom lesni a madárkákat.
Fotó: Unsplash / Amee Fairbank Brown
Az ősz az elmúlás évszaka, a fák ledobálják a leveleiket, mégis hihetetlenül megnyugtató tud lenni, ahogy készülődnek a téli pihenésre. Ilyenkor mindig kicsit megkönnyebbülök, hogy vége a forró nyárnak (viszlát, 40 fok az Alföldön!), és végre nem sülnek meg, nem égnek meg és nem szomjaznak a növények. (Azok a híresen hosszú és nyugalmas őszi esőzések, gyertek-gyertek!)
Aki kicsit is szeret fotózni, az nagyon szerencsés ősszel. A fák színei, a bogyós termések megjelenése, a száraz virágok, gombák tömkelege, sünik, rókák, őzek, szarvasok, köd és pára, fagy és napsütés mind-mind jelen vannak ebben az évszakban.
Fotó: Unsplash / Piotr Laskawski
Akinek veteményese van, vagy gyümölcsfái, az is szorgoskodhat ősszel: beérett az alma, körte, szilva, indul a szőlő szüret, lehet szedni diót, mogyorót, belilultak a fügék és kora ősszel még lehet vetni ezt-azt, sőt, nálam még bőven terem a paradicsom, újra tudtam vetni pár sor retket és különféle zöldsalátákat. Ja, és persze indul a TÖK szezon.
Forró teát készítek minden olyan fűszer-és gyógynövényből, amit magam termesztettem és szárítottam: citromfű, levendula, menta. Betakarítottam a rozmaringot, kakukkfüvet és tárkonyt, ami mind szuper hasznos lesz főzéshez. Én most csak fellógatva szárítom őket, de ha több időm lenne, akkor készítenék fűszervajat belőlük.
Sok olyan virág, bokor és díszfű van a kertben, amelyeket amúgy is meg kellene metszenem, de mivel szép termés vagy virág van rajtuk, ezért felhasználom őket benti dekorációnak és nem mennek (rögtön) a komposztba.
Fotó: Unsplash / Karolina Badzmierowska
A csonthéjas magvak szezonja van, klassz kis asztali és ajtóra való dekorációkat lehet készíteni belőlük is, főleg, ha gyerekek is vannak a családban. Ha már gyerkőcök: színes falevélgyűjtés, majd könyvben kipréselés? Gesztenye ember építés?
Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy attól, hogy ősz van, vannak még virágzó növények, amelyek kifejezetten ezt az évszakot szeretik: csarab, krizantém, árvácska, ciklámen. Mindig feldobja a kedvemet, ha valami szépség díszíti a teraszt, miután a nyári virágok vagy elhaltak (mert egynyáriak), vagy már a biztonságos téli „üvegházukban” pihennek. És ha már virágok, ilyenkor van itt az ideje a virághagymákat (pl. tulipán, nárcisz, jácint) elültetni a tavaszi pompához.
Fotó: Unsplash / Dilyara Garifullina
Tökös, diós, almás, szilvás, szőlős, fügés, mogyorós, körtés sütemények. Piték. Forró csoki. Forró almalé. Fahéj. Karamell. Ezek a finomságok különösen jól esnek ősszel és sok hozzávalót be tudok szerezni (khm… szüretelni) egyenes a kertből.
A hűvösebb idő beköszöntével mindig elővesz a szorongás a menhelyi állatok iránt. Bár évszaktól függetlenül szoktam adományozni, amikor is csak megtehetem, de ősszel mindig összekészítek egy nagyobb csomagot, hogy eledellel és plédekkel kedveskedjek nekik. (Bár legszívesebben ugye az összes kutyust hazahoznám…)
Fotó: Unsplash / Isabel Vittrup Pallier
Kiemelt kép: Unsplash / Tijana Drndarski
A saját fotóinkért kövesd az oldalt az Instagramon, @urbantails_blog néven vagyunk fent.
Szerző: Urbantails.uk | 2021. 09. 8. | Növények
Amikor vásárolni megyek, mindig szétnézek a növény osztályon, legyen az egy barkácsbolt vagy szupermarket. Biztosan ti is tudjátok, hogy mindig van egy félreeső állvány – amit általában intenzív osztálynak hívnak -, ahová azok a szegény növények kerülnek, akik már a végüket járják. Nos, itt álljunk meg egy pillanatra. Ezek a növények nagy részben azért vegetálnak azon a bizonyos polcon, mert nem gondozták őket az igényeik szerint. Sokaknak elég lenne csak több öntözés… Itt általában 50-60-70-80-90%-kal olcsóbban kaphatók a szobanövények és a balkonnövények, cserjék, facsemeték is. Én személy szerint leggyakrabban innen vásárolok, mert egyrészről megszakad a szívem, ahogy a „halálra ítélt” növényeket nézem, másrészről szeretem az effajta kihívásokat.
Nos, nézzük, hogy sikerült-e visszahozni az életbe ezeket a szegény párákat?
Fotó: Unsplash
1.) Monstera 80%-kal olcsóbban
Nem tudom mi lehetett a vétke ennek a hatalmas, zöld, dzsungelszerű növénynek, mert láthatóan semmi egészségügyi baja nem volt. Még az öntözését is eltalálták. A gyökerei rendben voltak. Arra gondoltam, hogy talán a formája miatt került ”arra” az asztalra. Így jutottam hozzá 4000 forintért egy csodaszép, egészséges növényhez, ami azóta is boldogan él nálam. ( A szoba fénypontja, hatalmas, egészséges, gyönyörű.)
Fotó: Unsplash
2.) Névtelenek
Egy egész sor fekete kaspós növény várakozott a teljes megsemmisülésre, ráadásul a címkéjük sem volt már meg, így még véletlenül sem tudtam rájönni, hogy mi is lehet ez az elhanyagolt növény… Mind pár száz forint. A kasszás konkrétan kiröhögött, hogy miért akarok ilyen kiszáradt, félig halott növényeket venni. Ő biztosan nem adna értük pénzt. Szóval én kifizettem és hazahoztam szegénykéket. Megmetszettem őket teljesen, új földbe tettem mindet, locsoltam és vártam, hogy valami életjelet adjanak. Na, és láss csodát: Az egyiknél EGY HÉT elteltével kibújtak a kis rügyek, majd hamarosan csodás zöld színben pompázott, és ezután gyönyörű sárga virágokkal ajándékozott meg. Ekkor kerestem rá – a fentiek ismeretében- a „sárga virágú”, „cserje” és társai keresőszavakara. Pár percen belül meg is lett a becses neve: Cserjés pimpó. A társa, akit hasonló bánásmódban részesítettem szintén életre kelt kb. két hét alatt.
Fotó: Unsplash
3.) Calathea újjáéled
Egy szegény Calatheát egy barkácsbolt eldugott végében találtam, akciós felirattal. Nem is csodálom, hogy az volt, mert szerencsétlennek teljesen elszáradtak a levelei. Az öntözés és párásítás hiányára gyanakodtam. 80%-os akcióval nagyon olcsón jöttem ki vele a boltból. Itthon aztán teljes visszavágás és várakozás következett. Már-már majdnem feladtam, mert sokáig semmi változást nem észleltem, majd egyszerre csak 10 (!!!!) kicsi zöld hajtás jelent meg a földben. Azóta is minden nap párásítom és nemrég pedig már át is lépte a tinédzserkort. 🙂
Fotó: Unsplash
4.) Olívafa a szemetesből
Volt egy cserepes olajfa a családban, ami nem viselte jól az átteleltetést és tavasszal nem mutatott életjelet. Mivel elég nagy volt, a zöldhulladékos kukába csak összevágva fért volna bele. Ahogy elkezdtem az élettelennek tűnő fát metszeni, az egyik kis ágánál észleltem, hogy a vágás helyén zöld színű a belseje. Nagyon megörültem neki, és a kidobás helyett teljesen visszametszettem. Találtam több élettel teli ágacskát is, szóval nagyon bizakodó lettem. Pár hét alatt kihajtott. Idén már nálam telel, nagy-nagy gondoskodás mellett.
Fotó: Unsplash
5.) Yucca darabokban
Kaptam egy hatalmas yucca pálmát, viszont nem tűnt túl boldognak. Utánajártam, hogy mit lehetne tenni vele, és azt a javaslatot találtam, hogy vágjam félbe, háromba, négybe és hajtassam ki úgy. Nagyon izgalmasnak ígérkezett, de persze bennem volt a félsz is, hiszen darabokra kellett vágnom hozzá a pálmát… Napokig őrlődtem, mert általában nem csinálok ilyen drasztikus dolgokat a növényeim terén. De hát a yuccám csak nem volt boldog… Végül négy darabba vágtam, a gyökérrész egy kis törzzsel maradt a földben, a sebeket lekezeltem sebgéllel, a 3 „csonkot” pedig vízbe állítottam. Pár hét elteltével kihajtottak a csonkok és a gyökeres törzs is! Nem sokkal később pedig megjelentek az első gyökerek is, szóval lehetett tervezni az ültetést. 🙂
+1 tipp: Amikor szétvágdosod a yuccádat, feltétlenül jegyezd meg (vagy jelöld meg), hogy melyik a teteje és melyik az alja. Ha fordítva teszed vízbe a levágott csonkot, akkor sosem lesz se hajtásod, se gyökered!
Fotó: Unsplash
Pár tipp, ha hasonlóra adnád a fejed…
