A leander gondozása

A leander gondozása

A leander egy nagyon hálás mediterrán örökzöld növény, imádja a magyarországi nyarakat és könnyen átteleltethető egy védett, nem fagyos helyen. Nekem hosszú évek óta megvannak a leandereim (6 darab), csodaszép virágokat hoznak szinte egész nyáron. (Több színváltozat is létezik!) Én így gondozom őket:

1.) Néhány évente, amikor felkopaszodik és nyurga lesz, akkor visszavágom elég alaposan. Elsőre durvának tűnt a „tarvágás”, és igen, az azt követő 1-2 évben nem lesz nagy növény belőle, de utána már szépen bokrosodni kezd és virágokat is fog hozni. Van egy trükköm, miszerint a 6 leanderemből 3-at nyírok meg egyszerre, így marad is meg nem is nagy növényem. Amint a lenyírt leanderek nőni kezdenek és már szépek (1-2 év), akkor kezelésbe veszem a másik hármat és őket is megnyírom. A metszést tavasszal vagy ősszel érdemes elvégezni. Ha ősszel metszünk, akkor van esélyünk, hogy a következő nyáron virágozzon a leanderünk, viszont ha tavasszal metszünk, akkor ez nem annyira valószínű. Az őszi metszést a fagyok előtt szükséges megtenni, hogy a növény erős és egészséges állapotban vágjon neki a télnek. Ilyenkor már nem szabad tápoldatozni, mert akkor megjelennek a kis gyenge hajtások a tél folyamán, amelyek sosem lesznek erősek.

Fontos tudni, hogy a metszés helyén a leander 3 ágban fog majd megindulni!

 

2.) Tavasz közepétől ősz közepéig kint vannak a teraszon. Szeretik a napot, bár az egyik leanderem, aki szinte folyamatosan a napon aszalódik, már elkezdte lekonyítani a leveleit, ezért áttettem egy kevésbé forró helyre. Így már nincs hőgutája. 🙂

 

3.) Reggelente vagy este locsolom őket kútvízzel / esővízzel, jó alaposan.

 

4.) Van alattuk tálca, aminek van jó és rossz oldala is. A jó az, hogy kevésbé koszolódik a teraszom és különböző állatkák sem mászkálnak fel az vízkivezető nyíláson, a rossz viszont az, hogy ha ne adj isten a nagy melegben megáll a tálcájukon a víz, akkor az hamar felmelegedhet, megsülhetnek a gyökerek benne.

 

5.) Kártevőjük kevés van, ha megjelenik rajtuk valami tetűféle akkor természetes lemosót készítek és azzal permetezem le őket.

 

6.) A telet nálunk egy üvegházban töltik, ahol nem fűtünk külön, de mínuszokba nem megy a hőmérséklet. Az első évben elkövettem azt a hibát, hogy a pincében tároltam őket, ahol csak egy kicsi ablak volt, emiatt rengeteg levelet lehullattak. Arra is rájöttem, hogy bár a téli hidegben nem egyértelmű a locsolás, mégis szükséges! Szerencsére a leveleik pöndörítésével, hullatásával szépen tudnak „kommunikálni” velünk, így ha csak heti kétszer rájuk nézünk, akkor tudni fogjuk, hogy épp szükségük van-e vízre, vagy sem. (Mivel nem bírja a fagyokat, ezért Magyarország területén nem igazán érdemes kiültetni a földbe, csakis dézsába.)

 

7.) Nyaranta kapnak leander tápoldatot heti egyszer. Tavasszal felfrissítem a felső földrétegüket, mivel átültetni már nem nagyon tudom őket, mivel elég nagyok. Az elhervadt virágokat lecsipkedem.

 

8.) Egy-egy tarvágás után (amikor szinte teljesen visszametszem őket), ijesztő lehet, hogy megcsonkultak és viszonylag lassan is indul be a növekedésük. Legyünk türelemmel! Ha a vágásnál a növény szára nem száraz és üreges, hanem zöldes és élettel teli, akkor semmi ok az aggodalomra. Ha viszont száraz a szára, akkor érdemes addig vagdosni, amíg nem találsz zöldet benne! Ha egyáltalán nem találsz zöldet (élőt), akkor még adj egy esélyt és nézd meg a gyökereit is, hogy élnek-e, vagy elrohadtak, elszáradtak. Ha a gyökerek nem fehérek és erősek, hanem barnák, vékonyak, szárazak, akkor viszont búcsút kell mondanod a növénynek.


3 darab barackvirág színű, a másik 3 pedig ciklámen színű virágokat hoz.


Ezt a növényt 2 évvel ezelőtt vágtam vissza teljesen, azóta ennyit nőtt. A fás szár az, amit meghagytam csak, a zöldek mind újak.

Megjegyzés: A növény minden része mérgező, ezért kisgyerekes családoknak nem ajánlott.

Kiemelt kép: Unsplash / Silviu Beniamin Tofan

A yucca szaporítása – saját történet

A yucca szaporítása – saját történet

Arra gondoltam, hogy megosztom veletek a csodás yucca (azaz pálmaililiom) növényem túlélő technikáit. 🙂 Már most szeretném megjegyezni, hogy én a hobbikertész kategóriába tartozom, tehát a poszt tartalmazhat olyan mondatokat, amelyektől egy igazi képzettséggel rendelkező olvasóm a falra tudna mászni, szóval előre is elnézést, ha hibáztam. 🙂

Volt egy hatalmas, 2 és fél méteres yuccám, ami már sehova sem fért el, és kezdett meghajlani a teteje, mígnem egy nap a nehéz fejtömege annyira lehúzta, hogy letört a már félig fás szára. Nem volt túl vidám látvány, főleg, hogy már hosszú évek óta velem élt ez a szépséges növény… Ekkor kezdtem el utánajárni, hogy meg tudnám-e menteni valahogy. A youtube-on szerencsére sok videó található a témában, szóval minden szükséges ismeret begyűjtése után belekezdtem a munkába. A hatalmas nagy yuccámat 4 felé vágtam egy éles, tiszta fűrésszel. (Ez elég szívszorító volt, de nagyon reméltem, hogy így a megmentéséhez járulok hozzá és nem csak szétkaszabolom szegénykémet.) Így maradt egy szár a gyökérrel, 2 törzs gyökér nélkül, és végül a szintén gyökér nélküli, de leveles teteje a növénynek. Mivel sok ellenmondó tanácsot olvastam a neten, ezért úgy döntöttem, hogy mind a 4 yucca darabomat máshogy fogom gyökereztetni, újjáéleszteni.

A gyökeres szár maradt a cserépben, lekezeltem fagéllel a vágás helyét.

Az egyik gyökér és levél nélküli csonka szárat földbe tettem. (Nagyon fontos, hogy ne keverjétek össze, hogy melyik az alja és melyik a teteje!) A másik ilyen szárat vízbe állítottam.

Végül a leveles szárat vettem a gondozásomba. Az alsóbb leveleket levágtam, mert úgy olvastam, hogy így megmarad a növény energiája a gyökér létrehozására és nem megy el az összes a levelek fenntartására.

 

A következő egy hónap a várakozásról szólt. Konkrétan semmi sem történt, de bíztam abban, hogy ez nem azt jelenti, hogy mind a 4 kis yucca darabom elhalálozott…

 

Egy hónap után viszont VÉGRE beindultak a történések, ugyan nem túl gyorsan, de legalább biztosan. Elsőnek a növény legfelsőbb levágott része kezdett el növekedni, vagyis új leveleket hozni. A kissé görbe szár is elkezdett egyenesedni. Ezután a földbe tett szár lepett meg, méghozzá a száron megjelenő 3 db kis oldalhajtással. A vízben levő is beindult, ugyan még a gyökerek egyáltalán nem jelentek meg, az oldalhajtások ott is elkezdtek kifejlődni. Egyedül a gyökeres száron nem véltem felfedezni semmi újdonságot (még). UPDATE: Megjelentek a kis oldalhajtások itt is!


Kibújtak!


1 hónappal a kaszabolás után


Másfél hónappal a kaszabolás után


Új leveleket is hozott már, ő volt eredetileg a nagy növény teteje


Próba szerencse – leválasztottam az anyanövényről és önálló cserépbe ültettem

Nagyon örültem a fejleményeknek, hiszen így egyrészről nem kellett búcsút vennem a szeretett, idős yuccámtól, másrészről egy növényből rögtön legalább 4 önálló életet élő egészséges növény lett. Úgy tűnik, hogy a pálmaliliom igazi túlélő, sikeresen lehet gyökereztetni, szaporítani, “vagdalni”.

Azokat az oldalhajtásokat, amelyek a növény tövén fejlődtek ki én leválasztottam, persze csak akkor, amikor már kicsit nagyobbra nőttek. Egy éles késsel levágtam az anyanövény száráról és földbe dugtam őket. 4 darabból 3 élte túl a műveletet, szerintem sajnos túllocsoltam az egyik bébit…

 

A legfőbb tanácsaim a következők:

  • Legyetek nagyon türelmesek, én is legalább egy hónapot vártam az első változásig! (Már-már majdnem búcsút is mondtam a kis daraboknak, de szerencsére akkor mutatkozott meg az első kis zöld hajtás!)
  • Csak egészséges növénnyel dolgozzatok!
  • Ha yuccát daraboltok, akkor a késetek, fűrészetek legyen éles és tiszta! Szükség esetén a seb fagéllel kezelhető!
  • Ne vigyétek túlzásba a locsolást. A yucca a hatalmas, vastag szárában gyűjti a vizet és tökéletesen be tudja osztani magának szárazabb időben is. A nagyobb bajt az okozza, ha túlöntözitek.
  • Vízben történő gyökereztetésnél rendszeresen cseréljétek ki a vizet a növény alatt!

Sok sikert és feltétlenül írjátok meg kommentben, hogy Nektek milyen tapasztalatotok van a yuccával! 🙂

UPDATE:
2 hónappal később így néznek ki:


Kiemelt kép: Unsplash / Elena Kloppenburg


Miért érdemes télen is kirándulni?

Miért érdemes télen is kirándulni?

Tájékoztatás: Ez a bejegyzés nem követi az aktuális járványügyi intézkedéseket (pl. “maradj otthon”, kijárási korlátozás…stb.).

Ahogy beköszöntenek a mínuszok, vagy legalábbis a nagyon alacsony hőmérsékletek, az emberek szívesebben maradnak otthon. Csak a nagyon edzettek, vagy a túrázás rajongói mozdulnak ki ezeken a napokon a kötelező körökön (munka, iskola, bevásárlás) túl. A testmozgás, a friss levegőn való séta, a természet közelsége rendkívül fontos a fizikai és lelki egészségünk szempontjából. Én személy szerint nagyon fázós vagyok, éveken át nem tudtam magam rávenni, hogy a szükségesnél kicsivel többet legyek odakint a téli időszakban. Kellemesebb volt otthon a radiátor mellé bekucorodni, bolyhos zokniba bújni, meleg pléddel takarózni. De aztán valami megváltozott.


Fotó: Unsplash

  • Az egyik legfontosabb tényező, hogy Te is megszerethesd a téli sétákat, az az, hogy megfelelő körülmények kellenek hozzá. Ne essen az eső (hó jöhet, az nagyon hangulatos!), ne fújjon nagyon a szél, legyen fent a nap. Ezek nem csak a komfortérzeten javítanak, hanem a friss levegő is biztosított. (A szmog, kéményekből áradó füst koncentrációja napközben a legalacsonyabb.) Emellett a kora délutáni órák ajánlottak, mivel ezek a „legmelegebbek”.
  • A réteges öltözködés, a vízálló bakancs vagy csizma, sapka/fülvédő, sál, kesztyű, termoszban tea / forró csoki / kávé, zsebekben ajakápoló, zsebkendő, szőlőcukor mind-mind ajánlott. Szerezz be kézmelegítőt is, jól megfér majd a zsebedben!
  • Keress egy olyan útvonalat, parkot, erdőt, városrészt ami vizuálisan is kellemes a számodra, na meg persze tiszta és csendes.
  • Ha folyamatosan mozogsz, akkor nem fogsz fázni! Persze minden kezdet nehéz, tudjuk… 🙂
  • Tűzz ki célokat! Tervezd el, hogy elsétálsz az egyik nevezetességhez, majd hazafele beugrasz a pékségbe valami lélekmelengető finomságért, vagy hazaérkezés után egyből forró fürdőt veszel. Készíts fényképeket, amiket otthon majd kinyomtatsz vagy feltöltöd őket a közösségi / fotós oldaladra.
  • Vidd magaddal a kutyádat, barátodat, családtagodat! Így sokkal kellemesebben és vidámabban fog telni a kiruccanásod. Ha egyedül mész, akkor pedig a fülhallgató lehet a társaságod: zenék, podcastek tömkelege várja, hogy végre meghallgasd őket.

 


Fotó: Unsplash

Miért éri meg?

  • Ha otthonról dolgozol, babával vagy otthon, nyugdíjas vagy akkor a napi rutin, a kinti séta, hatalmas segítség abban, hogy kapcsolódni tudj a világhoz! Ha dolgozol, tanulsz akkor pedig tökéletes levezetése egy dolgos, produktív napnak.
  • A rohanó világban az emberek nem szánnak időt az apró örömöknek. Mikor követted utoljára nyomon a parkban lévő fák évszakonkénti változását? Mióta lakik az a mókus az erdő széli fán? Melyik hónapban nyílik a hóvirág? És a jácint? Hány órakor sötétedik? Mikor térnek nyugovóra a varjak?
  • Télen keveset szellőztetünk, naphosszat ülünk bent, gyakran érezzük magunkat fáradtnak, dekoncentráltnak. Nincs is frissítőbb, mint a csípős hideg az arcunkon, a hűvös levegő tüdőnkben. (Ugye, hogy milyen szuper egészségesnek látszódik a piros pozsgás arc?)
  • Ha valaki nem szeret sportolni, akkor az a fél óra futópadon kocogás, vagy szobabiciklizés is nagyon hosszúnak tűnhet. Ellenben a séta közben repül az idő, észre sem vesszük, hogy testmozgást végzünk.
  • A séta segít, hogy beinduljon az emésztésünk, mozogjanak a beleink. Jobb lesz az étvágyunk, mire hazaérünk.
  • Az otthoni, munkahelyi, családi problémáinkat más szemszögből láthatjuk egy kiadós séta után. Ha felnézel az égre, gyönyörködsz a csillagokban, felhőkben mindjárt rájössz, hogy a gondjaid sokkal kisebbek, mint gondoltad. (És Te valami nagy dolog részese vagy.)
  • Nem utolsó sorban szociális téren is jótékony hatású a napi, rendszeres séta. Embereket látsz, ismerősökbe botlasz, új embereket ismerhetsz meg. (Szuper közös témaindítók a kutyák, kisbabák, a túrabakancsod, a bicód, a rollered…stb.)

 

Szívből reméljük, hogy sikerült motiválnunk Téged is, és szívesebben fogsz kimozdulni a hideg, téli hónapok ellenére!


Fotó: Unsplash

Kiemelt kép: Pixabay

Kerti teendők a tél előtt

Kerti teendők a tél előtt

Megérkeztek az első mínuszok, igaz, még csak éjszaka és kora hajnalban fagyhat. Nézzük át közösen, hogy milyen teendőink vannak a kertben a tél beköszönte előtt.

Kincs a kertedben

Ilyenkor, ősszel mindenki szorgosan sepreget, gereblyézik, próbálja eltüntetni a színes levél forgatagot, viszont a zöldhulladékos kuka helyett, inkább máshová gyűjtsd össze az avart. A mi tippünk, hogy vásárolj pár nagyméretű, erős szemeteszsákot (sötét színűt, hogy napos időben jobban melegedjen, elősegítve ezzel a korhadást), töltsd meg levéllel (gallyakat is tehetsz bele, de nagyon apróra kell aprítani őket), majd kösd össze a zsák nyakát. Szúrj a zsákba apróbb lyukakat, amin keresztül majd az eső, pára beszökhet. (Na meg persze a segítőink, a legjobb kertészek: a giliszták.) A pázsiton ne hagyj meg leveleket, mert befülledhet és tavaszra kipusztulhat a fű. A cserjék és fák alatt viszont nyugodtan hagyd meg az avart, jó szolgálatot fog tenni talajtakaróként a nagy hidegben, valamint tápanyagot is szolgáltat az adott növénynek. A fekete zsákos megoldással csodás, tápanyagdús komposztot készíthetsz tavaszra, amit aztán felhasználhatsz a virágos kertedben, zöldséges kertedben, balkonládákban.


Fotó: Unsplash

Más komposztáló megoldások

A zsákos megoldáson kívül, ma már kapható olyan műanyag komposztáló, ami mutatós és nagyon praktikus. A biológiai folyamatok ugyanúgy lezajlanak benne, köszönhetően a perforált oldalfalaknak, valamint kényelmesen és higiénikusan fel lehet tölteni zöldhulladékkal. Ezen kívül létezik még a fa lécekből összerakható komposztáló, ami nyitott felülről, és oldalról is a lécek között. Ennek annyi a hátránya, hogy pl. napos, meleg időben (nyári fűnyírás szezonban) az ide gyűjtött kerti hulladék könnyedén kiszáradhat, ezért gyakran locsolni kell (plusz átforgatni), hogy a kívánt hatást elérjük és komposzt váljék belőle. Ugyanez vonatkozik a dróthálóval körbekerített komposztálóra is.


Fotó: Unsplash

Tippek

1.) A komposztból hagyd ki a tűleveleket, a gesztenye és a diófa leveleket, mert lassan bomlanak le. 2.) Minél apróbbak a levelek, annál gyorsabban tudnak majd lebomlani. Ha szükségesnek látod, akkor menj át a lehullott levélszőnyegen fűnyíróval, így igazán apróra vághatod őket. 3.) Ha a növényen a levelek betegek voltak, esetleg kártevőket véltél felfedezni rajtuk, akkor semmiképp se tedd a komposztba ezeket a leveleket. Sajnos a kórokozó szépen elterjedne a komposztodban, ahonnan tavasszal megfertőzhetne új növényeket.

 

Az utolsó simítások, metszések

A cserjéket célszerű még a fagyok előtt megmetszeni, a díszfüveket pedig összekötni egy madzaggal. Ezekre azért van szükség, mert a téli időjárás viszontagságai, mint a hó és a szél letörhetik a cserjék ágait, a díszfüvek pedig össze-vissza állva elvezetik a lehulló csapadékot a tövük felé, ahol a víz megfagyhat, vagy a pangás miatt akár rothadást is előidézhet. Természetesen, a fagyérzékeny növényeket védett helyre kell tenni ilyenkor (pince, padlás, lépcsőház, hűvös szoba). Ha a fagyérzékeny növényünk nem cserépben van, azaz nem mozgatható, akkor mulccsal (talajtakaróval), szalmával védjük, lenzsákkal, gyapjúval vagy egyéb növényvédő textillel pedig tekerjük körbe.


Fotó: Unsplash

Tippek

Mielőtt bevisszük a növényeket a téli helyükre, nézzük át, hogy vannak-e rajtuk élősködők, kártevők. Ha szükséges kézzel szedjük le őket, vagy permetezzünk.

Szerszámok, vízcsapok, jégmentesítés

Nézzük át a kertet, nem maradt-e kint pl. az avar alatt megbújva kerti szerszám. Ha igen, akkor pakoljuk el esőtől védett helyre, ugyanis nem örülnénk, ha a tavaszt nagy kerti szerszám újra vásárlással kellene kezdeni, ugye!? A kinti vizes blokkokat zárjuk el, nehogy a fagy kárt tegyen bennünk. Készüljünk fel az esetleges ónos esőre, havazásra, legyen otthon környezetbarát hó-és jégmentesítő, azaz fűrészpor, mulcs, fahamu, apróbb kő zúzalék, kalcium-klorid granulátum. Az útszóró sót lehetőleg kerüljük, sok kárt tesz a növényvilágban, bántja a sétáló kutyusok mancsát…stb. Habár az utóbbi években nem volt nagy havazás, a biztonság kedvéért szerezzünk be hólapátot.

Gondoskodjunk a kertünkbe látogató kedves állatokról, tegyük ki a madáretetőt, töltsük fel rendszeresen magvakkal. Ha van a kertnek olyan része, ahol gallyakat, leveleket, egyéb kerti hulladékot gyűjtöttünk, akkor azt ne bolygassuk tavaszig, hiszen lehet, hogy a sünök odaköltöztek télire.


Fotó: Unsplash

8 szobanövény, ami nálad is virulni fog

8 szobanövény, ami nálad is virulni fog

Az emberek nagy része két csoportra osztható, ha szobanövényekről van szó. Az egyik csoport olyan növényimádókból áll, akik nem túl sikeresek a növények életben tartását illetően. Ennek több oka is lehet, a hozzá nem értésből fakadó sikertelenségektől egészen a szerencséig. A másik csoport viszont úgy tűnik, nem csak hogy képes életben tartani a szeretett kis növényeket, hanem még virágzásra, növekedésre is bírja őket.

Nos, bevallom, én is a második csoportba tartoztam sok-sok éven át. Azt gondoltam, hogy én egyszerűen csak nem vagyok képes növényt nevelni. Aztán kicsit mélyebben beleástam magam a gondozási útmutatókba, megbízható helyekről vásároltam, időt és energiát fektettem a projektbe. Ma már büszke „crazy plant lady” vagyok, a lakás és a terasz is tele van szebbnél-szebb növényekkel, bár még persze nekem is vannak sikertelenségeim, de ezen a területen is igaz a mondás: holtáig tanul az ember.


1.) A legegyszerűbbek

Ebben a fejezetben szeretném megemlíteni az általam és sokak által is a legigénytelenebbnek tartott növényeket: az anyósnyelvet, az agglegénypálmát és a szobai futókát. Közös jellemzőjük, hogy szépen eléldegélnek különösebb gondoskodás nélkül. Ezek tipikusan azok a növények, amelyek akkor sem okoznak csalódást neked, ha napokra, hetekre feléjük sem nézel. Locsolni alig-alig kell, a félárnyékos helyen is boldogan virulnak. A tápanyag igényük sem nagy, átültetni sem gyakran kell őket. Ha még nem volt növényed, kezdd ezekkel!

Az anyósnyelv (Sansevieria):

Elhelyezése: napostól az árnyékosig bárhol jól érzi magát, a csíkos verzió jobban szereti a naposabb szobát
Öntözési igénye: hagyjuk kiszáradni a föld felszínét, keveset öntözzük, télen még ennél is kevesebbet igényel
Tápoldatozás: nyáron pár hetente egy keveset, amúgy nem igényli



Agglegénypálma (Zamioculcas Zamiifolia )

Elhelyezése: kerüljük a közvetlen napfényt és a huzatot
Öntözési igénye: a gumóiban raktározza a vizet, keveset öntözzük, télen még ennél is kevesebbet igényel
Tápoldatozás: nyáron pár hetente egy keveset, amúgy nem igényli



Szobai futóka (Epipremnum Aureum)

Elhelyezése: naposabb szobába ajánlott, de kerüljük a tűző napot
Öntözési igénye: mérsékelt, télen kevesebbet igényel
Tápoldatozás: nyáron pár hetente egy keveset



2.) Haladó szint

Személy szerint én már a haladó szintbe sorolom a fikuszt, a vitorlavirágot és a különböző pálmákat. Ők már kicsit kényesebbek, fontos a rendszeres locsolásuk, szeretik a párásítást, néha egy kis tápoldatot is igényelnek, és érzékenyebbek (pl. a fikusz a huzatra). Továbbra is csak azt tudom megemlíteni, hogy tapasztald ki a növény igényeit. Szerencsére a növények jól mutatják, ha valami nem stimmel velük, hiszen lekonyulnak, lehullatják vagy elszínezik a leveleiket.

Kislevelű fikusz (Ficus Benjamina)

Elhelyezése: meleg, napos szobába ajánlott, a huzatot és a kevés fényt nem szereti
Öntözési igénye: mérsékelt, túlöntözés esetén a fikusz ledobálja a leveleit
Tápoldatozás: nyáron 2 hetente ajánlott
Párásítás: szereti a párásabb levegőt, érdemes a leveleket vízzel permetezni



Vitorlavirág (Spathiphyllum Wallisii)

Elhelyezése: világos, félárnyékos helyen
Öntözési igény: mérsékelt, a nagy levelei lekonyulásából könnyen megállapítható, hogy szükséges-e öntözni újra
Tápoldatozás: nyáron kéthetente
Párásítás: szereti a párásabb levegőt, érdemes a leveleket vízzel permetezni



Bambuszpálma (Chamaedorea)

Elhelyezése: félárnyékos helyen
Öntözési igénye: tartsuk nedvesen a földjét, de ne álljon vízben
Tápoldatozás: 2-3 hetente
Párásítás: meghálálja és igényli a rendszeres párásítást



3.) Ó, azok a megbízható kaktuszok és pozsgások!

Nos, igen, ez így van. A kaktuszok és pozsgások száraz és meleg éghajlathoz vannak hozzászokva, kitűnően eltárolják a vizet a húsos leveleikben, szárukban. A legfontosabb tudnivaló, hogy ne öntözd túl őket, mert könnyen kirohadnak. A földjük legyen jó vízáteresztő képességű. (Szerencsére már külön kaktuszoknak, pozsgásoknak való földet is lehet kapni!)

Törpe kaktusz (Rebutia muscula)

Elhelyezése: meleg, napos helyen
Öntözési igénye: ritkán keveset, télen ki is hagyható
Tápoldatozás: nem igényli
Párásítás: nem igényli



Házi kövirózsa (Sempervivum tectorum)

Elhelyezése: meleg, napos helyen
Öntözési igénye: ritkán keveset, télen ki is hagyható
Tápoldatozás: nem igényli
Párásítás: nem igényli


Remélem, hogy ezekkel a növényekkel sikerélményed lesz! Ne feledd, ki kell tapasztalni, hogy egyes növényeknek melyik szoba a legmegfelelőbb, mennyire legyenek közel az ablakhoz, mennyire kell párásítani nekik. Jó hír, hogy a növény mindig meg fogja mutatni Neked, ha valami tetszik neki és azt is, ha valami nem! 🙂

Sok sikert, jó kertészkedést!


Fotók: Unsplash

A növények könnyen beszerezhetők a legtöbb kertészeti szakáruházban, barkácsboltban, piacon…stb.

Transcom Retail - Free Secure Email - Transcom VOIP - FastApn - Flytlink - Premium Domains