Szerző: Urbantails.uk | 2023. 02. 1. | Állatok, Környezetvédelem, Növények
Az elmúlt években Magyarországon nagyon tikkasztó és aszályos nyaraink voltak. 2022-ben, a nyári hónapokban, szinte egyáltalán nem esett az eső, ellenben folyamatosan hőségrekordok dőltek meg, gyakran volt 35 fok fölött a hőmérséklet. Az Alföldön volt a legsúlyosabb a szárazság és a hőség, a kis kertek és veteményesek mellett a mezőgazdasági területek is hatalmas károkat szenvedtek. Még a mélyen gyökerező növények, mint például az idősebb fák is megszenvedték az évet, rengeteg fásszárú is kiszáradt. Én tavaly, már júniusban éreztem, hogy ez az év nem lesz kedvező a kertészkedős terveimnek, folyamatosan 30 fok felett kezdtük a nyarat és eső egyáltalán nem esett. Itt az Alföldön, gyakori az agyagos talaj, ami borzasztóan hátrányos a növénytermesztés számára, hiszen nagyon rossz a vízelvezetése, nyáron kiszárad, megkeményedik, átfolyik rajta a víz a mélyebb rétegekbe és megfojtja a zöldségek, virágok és a füvek gyökereit. Csapadékos időben is elég nagy kihívás ilyen talajon kertészkedni, hát még, ha aszály van…
Fotó: Unsplash / Tomoko Uji
A tavalyiakból tanulva idén sok mindent máshogy fogok csinálni a kiskertemben. Eddig a veteményesem saját földjét használtam, amit évente egyszer felástam vagy felrotáltam. Ilyenkor mindig komposztot és trágyát kevertem a földbe, hogy kicsit javítsam a minőségét és a szerkezetét. Locsolni esővízzel szerettem volna, ami sajnos nem adatott meg. Szerencsére az Alföldön eredményesen tudtam kutat fúratni, ami a megváltást jelentette a kert számára. Bár a 2022-es nyáron hallottam először olyan beszámolókat, hogy a fúrt kutak is elkezdtek kiszáradni, elapadni, ami több generáció óta nem fordult elő. Nem is tudom mi lett volna a kertemmel, ha nincs kutam, amivel esténként tudtam locsolni, mert még így is sok minden teljesen kiszáradt, tönkrement, de bele sem merek gondolni, hogy kút nélkül milyen sivataggá vált volna a szeretett kis oázisom. Tavaly nyáron fordult elő talán először az is, hogy a nyarat és napot imádó növényeim, mint például a muskátli, leánder, murvafürt árnyékba kényszerültek és napi többszöri locsolást igényeltek. Idén szeretném ezt okosabban, előrelátóbban megtervezni, a teraszt valahogy jobban védeni a tűző naptól.
A veteményesben idén magaságyás bevezetését tervezem, mert egyszerűen nem lehet dolgozni azzal az agyagos földdel, ami nálunk van. Magaságyásnál ráadásul még véletlenül sem trappolok át a veteményesen és talán a kutya sem fogja kifeküdni a palántáimat. A kert egy-két szegletét, ahol eddig cserepes növények, fűszernövények éldegéltek, most át kell költöztetnem egy védettebb, árnyékosabb helyre, mert ha idén is ilyen forró és száraz nyarunk lesz, akkor vagy kiszáradnak a növényeim vagy sok energiám rá fog menni a locsolásra. És igen, bár van kutam, így a locsolóvíz nem kerül semmibe, ennek ellenére nagyon okosan és takarékosan kell használni!
Fotó: Unsplash / Mike Erskine
A talajtakarást pár éve kezdtem el és bizony nagyon jó eredményeket el tudtam érni ezzel a módszerrel. Tulajdonképpen ennek köszönhető, hogy egyáltalán lett zöldségem a tavalyi évben. Most ezt szeretném majd tökélyre fejleszteni.
A bokraim, fiatalabb fáim és évelőim is friss mulcsot fognak kapni, hogy így csökkenjen a föld felsőbb rétegének a kiszáradása.
A fűnyírást tavaly sem vittem túlzásba, tekintve, hogy már a nyár elején kiszáradt a gyep. Arról lemondtam, hogy nálam is szép, zöldellő, angolos gyep lesz, egyszerűen lehetetlen küldetés lenne. Viszont, ha épp nincs kiégve a fű, akkor meg szoktam hagyni kicsit magasabbra, hogy ezáltal is védje a talajt és csapdába ejthessék a hosszú fűszálak a hajnali harmatot. Arról nem is beszélve, hogy a hosszabb fű kedvez sok-sok állatnak, legyen az kisemlős, kétéltű, hüllő, madár vagy rovar.
Mint minden évszakban, legyen az fagyos tél vagy forró nyár, fontosnak tartom, hogy legyen a madaraknak vize inni és fürdeni. Többféle itatót szoktam kihelyezni árnyékos részekre, lehetőleg úgy, hogy se a kutyának, se a kóbor cicáknak ne legyen esélye elkapni egy kismadarat se. Van egy szép agyag madáritatóm, de elég nehéz takarítani, főleg, ha nyáron bealgásodik az alja, így azt idén átcserélem valami másra. Az itatót takarítása és fertőtlenítése nagyon fontos, sajnos a madarak meg tudják fertőzni egymást ezzel-azzal a közös víz használatával.
Fotó: Unsplash / Nikoline Arns
Amit még meg tudok tenni, az az, hogy folyamatosan képzem magam. Meg kell tanulnom, hogy miként tudok alkalmazkodni az éghajlatváltozással járó szárazsághoz, milyen növények fogják magukat itt jól érezni a jövőben és melyek azok, amelyekkel felesleges próbálkoznom, mert csak idő- és energiapocséklás.
Kiemelt kép: Unsplash / Yoksel Zok
Szerző: Urbantails.uk | 2022. 09. 18. | Aktuális, Környezetvédelem, Növények
Terasz és balkonköltöztetés
Nálam sok benti szobanövény tölti kint a nyári hónapokat a teraszon, nekik a késő szeptemberi hűvös reggelek már nem lesznek annyira ideálisak. Beköltöznek tehát a fikuszok, a yukkák, monsterák és pileák. A leander, muskátli, olajfa, kaktuszok még maradnak kint, bár szorgosan lesem az időjárásjelentést, hiszen az első talajmenti fagyokat semmiképp sem szeretném megvárni velük. A növények beköltöztetését egyébként fokozatos szoktatással szoktam megoldani ősszel is és tavasszal is. Elsőnek csak az előszobába mennek, ahol hűvösebb van és majd csak később a fűtött helységekbe, hogy ne dobálják le a leveleiket, ne legyenek „sokkosak”.
Egyébként ilyenkor még kapnak egy tusolást, hogy pormentesen folytathassák a benti életüket. (És mindig leellenőrzöm, hogy van-e kártevő vagy fertőzés a növényen.)
Ősszel befejezem a mindenféle tápoldatozást, ezzel is felkészítve a növényeimet az elkövetkező pihenős időszakra.
A locsolást mennyiségét és gyakoriságát is csökkentem, hiszen a hűvösebb időben nem párolog el olyan gyorsan a víz a földjükből, bár ne felejtsük el, hogy a szél továbbra is szárító hatással van rájuk.
Mivel egyre jobban csökken a napfényes órák száma, így a növényeket a lehető legközelebb teszem az ablakokhoz, figyelve arra is, hogy ha elindul a fűtési szezon, akkor azért kellő távolságban legyenek a fűtőtesttől.
Fotó: Unsplash / Irina Iriser
Szüret
Nálam ősszel alma, szőlő és füge szüret van a kertben. Egyik sem olyan mennyiség, hogy gondolkodni kellene a tartós elraktározáson, így nekem a befőzés, aszalás…stb. most kimarad. A veteményesben még van tépősalátám, amit minden vacsorához lecsipkedek. A chili paprikáimat leszedem és fel fogom fűzni őket, hogy száradjanak, mert van belőlük bőven, szerencsére. Felszedem a krumplikat és a zöld paradicsomokat, amik majd szépen bepirulnak odabent. Amíg nem fagy, addig lesz egy kis mentám, citromfüvem, bazsalikomom, de ebből tettem is el, szárítva, főzéshez, teákhoz.
Levelek
Nálam semmi sem vész kárba a kertben, két komposztálóm is van, oda mennek a lehullott leveleket, de egy-egy részen meghagyom az avart a rovaroknak, süniknek és talajtakarónak. Ha szép pázsitod van, akkor érdemes onnan összegereblyézni és felszedni a leveleket, valamint ilyenkor alkalmas a gyepszellőztetést is elvégezni.
Locsolás
Bár az elmúlt napokban volt egy kis eső, nem szabad megfeledkezni arról, hogy habár hűvösebbek a napok, a nyár iszonyú aszályos volt és sok növény még most is szomjazik. Én ilyenkor is locsolok a kertben igény szerint. Bár az avar jó talajtakaró, néha érdemes benézni alá, mert pl. egy fiatal fa vagy bokor alatt, attól még lehet kőkemény és száraz a talaj. Nagyon fontosnak tartom, hogy gyűjtsük az esővizet és azzal locsoljunk elsősorban.
Fotó: Unsplash / J Lee
Előkészületek a madarak téli etetésére
Nincs még madáretetés szezon, de ilyenkor én már felkészülök. Megveszem a magokat, kitisztítom/ lefestem/favédővel kezelem a fa madáretetőket és évszaktól függetlenül mindig teszek ki friss vizet a madaraknak és egyéb látogatóknak.
Ültetés
Ha szeretnél tavasszal színes virágforgatagot, akkor most érdemes eldugdosni a virághagymákat, mint például a krókuszt (sáfrányt), jácintot, nárciszt, tulipánt, liliomot, gyöngyikét, amariliszt, íríszt…stb. Évelőket is lehet ilyenkor ültetni. Az ősz kiváló alkalom arra is, hogy díszfákat- és bokrokat és gyümölcsfákat- és bokrokat ültessünk. A málna és szederbokrokat ilyenkor érdemes metszeni. A veteményesnek sem kell feltétlenül kiürülnie, hiszen ültethető többek között káposzta, brokkoli, saláta és spenót is.
Terasz
Imádom a teraszon tölteni az időt és szeretném minél tovább kihúzni a kinti szezont, így a kerti bútorokat még nem pakolom el egy ideig. A kint tartózkodásom idejére viszek ki plédet, párnát, de ezeket estére mindig beviszem, mert a hajnali harmat, pára, köd szépen eláztatná őket. A teraszon maradt üres balkonládákba szeretek ősszel virágzó növényeket ültetni, mint például a csarabot, díszkáposztát, árvácskát, varjúhájat, őszirózsát, …stb.
Fotó: Unsplash / Katie Azi
Kiemelt kép: Unsplash / Anja Junghans
Szerző: Urbantails.uk | 2022. 02. 23. | Növények
Pár évvel ezelőtt nem gondoltam volna, hogy a hideg februárban én már kint leszek a kertben és készülök a tavaszra. Bár korán kezdem a kerti munkákat, mégis az ismeretségi körömben kb. én vagyok a legjobban elmaradva mindennel, szóval tényleg nem lehet elég korán kezdeni.
- Romok eltakarítása, komposzt készítés
Mint mindenben, a kertészkedésben is maximálisan a természetesség híve vagyok, így nem használok semmilyen kemikáliát. Ez azzal jár, hogy magam készítem a komposztot, amit majd belekeverek a veteményesembe. A tökéletes komposzt elkészítése legalább 2 év, így a leveleket, növényi részeket, amiket most összegereblyézek majd csak 2 év múlva kapja vissza a föld komposzt formájában.
Úgy november környékén abbahagyom a kinti munkákat, még a lehullott leveleket sem takarítom el, hagyom, hogy az elszáradt virágok, levelek, termések addig is puha takaróként védelmezzék a földet, és otthont nyújtsanak egyes áttelelő rovaroknak. Ez azzal jár, hogy most februárban elég nagy munkák elé nézek, hiszen lassan ideje összegyűjteni a szélviharok által lehullatott gallyakat, ágakat..stb.
Fotó: Unsplash / Melanie Kreutz
- Metszések
Ahhoz, hogy egészséges és erős fáink és bokraink legyenek, évről-évre metszeni kell őket. Ezt februárban érdemes megtenni, mielőtt a rügyek kipattannak és mielőtt a madarak fészket építenek. Gyakori az, amikor tavasszal, vagy nyáron kezd el valaki fákat kaszabolni, és aztán meglepődve hívja a madármentőket, hogy hirtelen a földön termett pár fészek, tele fiókával.
- Ásás, talaj előkészítés
Ha valamit fel kell ásnod a kertben, akkor mostanra időzítsd. A föld már nem fagyott, de még nem száradt ki, így különösen az agyagos talaj esetén észrevehető a különbség, most szinte belecsúszik az ásó a földbe. Én még pár éve bőszen ástam és kapáltam, de aztán Dóra Melinda Tünde könyve, a Kertkaland alapján rájöttem, hogy mennyivel egyszerűbb, ha mulcsozok, talajt takarok és így biztosítom a föld nedvességét, átjárhatóságát.
Ilyenkor is és ősszel is hozzákeverek a zöldséges kert felső földrétegéhez némi komposztot, marhatrágyát.
- Tervezd újra!
Most, hogy egyre forróbbak a nyarak, sok mindent át kell alakítanom a melegebb évszakokra a kertben. A déli fekvésű teraszomon szinte már csak a mediterrán növényeim bírják a napközbeni hőséget, így az egynyáriak idén kissé árnyékosabb helyre fognak majd költözni. Nálam nagyon durván agyagos a talaj, így nyáron, amikor az agyag kiszárad, a kemény anyag szinte megfojtja azokat a talajmenti gyökereket, amik nem tudtak / nem szoktak mélyre menni, így idén pár olyan növényt, amit eddig szabadföldben neveltem, most balkonládába fogok költöztetni.
Fotó: Unsplash / Markus Spiske
- Magvetés, palántázás
Elérkezett a várva várt magvetés és palántázás ideje. Én az elmúlt években kísérleteztem ezzel, és arra jöttem rá, hogy sok, februárban elvetett magot simán beér a fejlődésben egy 2 hónappal később elvetett növény (pl. paradicsom). De a május utáni elvetett paradicsom magok nagyon későn termettek csak, kb. szeptemberre, októberre, így annak nem volt túl sok értelme, mert addigra már bejöttek a fagyok. Szóval tanuljatok a hibámból és paradicsom magvetéssel akkor már ne próbálkozzatok, de palántát még vehettek! 🙂
Én most is fogok februárban magokat vetni, mert annyira szeretem nézni, ahogy napról-napra cseperednek a kis magoncok. Ami most tervben van, az a paradicsom, paprika, salátafélék, petrezselyem, bár a saláta és a petrezselyem már akár a szabad földbe is mehetne lassan a hónapos retekkel, spenóttal és sárgarépával együtt. A tavalyi években jó tapasztalatom volt a korán, a szabadföldbe vetett saláta (főleg a rukkola), a spenót és a petrezselyem magokkal, nagyon szépen fejlődtek.
Amire viszont rájöttem, hogy nagyon hasznosak az általános tanácsok, DE… az országon belül is más-más az éghajlat, így nem lehet összehasonlítani egy száraz, agyagos, napsütötte alföldi kertben való kertészkedést, az Északi-középhegység közepén található hűvösebb, esősebb időjárású, vagy egy dunántúli homokos talajú veteményessel. Arról nem is beszélve, hogy tegnap például 15 fok volt, pár nap múlva viszont fagyok érkeznek… Tehát tapasztaljátok ki, hogy nálatok mi hogy működik, és ne veszítsétek el a reményt! 😀
Csak egy példa, hogy amikor a tőlem 40 km-re élő apukámnál már minden virágzik, nálam még szürkeség van jó pár hétig.
Kiemelt kép: Unsplash / Maryna Bohucharska
