Az olyan alap dolgokat, mint az autó helyett gyalogolok, az áramot feleslegesen nem fogyasztom, nem fűtök be télen 28 fokra a lakásban, nem kérek műanyag zacskót és szívószálat, és mindig-mindenhol elolvasom a címkéket (összetevők, újrahasznosíthatóság, állatkísérlet…stb.) nem fogom részletezni, mivel szerintem ezek már annyira alap dolgok, hogy már a többség (vagyis nagyon remélem) ezek szerint él és gondolkodik.
Nagyon szerencsésnek mondhatom magamat, ugyanis a kertes házunkhoz tartozik egy nagyobbacska kert is. Én a természetes kert híve vagyok, nálunk nem igazán látni térkövet, betonrengeteget. Igyekeztünk különféle növényekkel díszíteni a kertet, ügyelve arra, hogy lehetőleg az éghajlatnak és honosságnak megfelelő fákat és bokrokat ültessünk.
Csapvíz helyett esővízzel vagy kútvízzel öntözök, amit imádnak a növények és így legalább nem az ivóvizet pazarlom. A zöldhulladékot komposztálom, kb. 2 év alatt készül el a sok-sok nyesedékből az éltető komposzt, amit kiszórok a növények közé.
Ha felüti a fejét bármilyen növénybetegség, akkor elsősorban mechanikai és természetes módszerekkel próbálom orvosolni a problémát, tehát metszek, vagy lemosást végzek mikor mivel (csalántea, teafaolaj, tej…stb.) A rózsáim fekete foltossága ellen például nagyon fontos volt, hogy a fertőzött leveleket eltávolítsam a növényről és a földről is. Ez egy egyszerű módszer, környezetbarát, mivel nem használtam semmilyen vegyszert, munka ugyan volt vele, de nekem ez belefér és megéri.
Fotó: Unsplash / Nikoline Arns – A mulcsozásról ódákat tudnék zengeni, erről ezért egy külön blogposztban fogok írni.
Mivel én kezdő kertész vagyok, ezért rengeteget kutatok és utána olvasok dolgoknak. A tudnivalókat lejegyzem egy naplóba, így tudom, hogy melyik növényem hány fokon tud áttelelni, mi évelő és mi nem, melyik mikor virágzik, melyiket mikor metsszem meg…stb. A hibáimat (amiből volt bőven) is mindig leírom, hogy nehogy a következő szezonra elfeledkezzem róla és újra elkövessem.
Nagyon szeretek piacon és helyi kertészetekben, kisvállalkozóktól vásárolni, akik nem laboratóriumi körülmények között nevelték fel a növényeket és megbízhatóbbnak is tartom őket, mint egy multit például. Emellett elkezdtem online market place-ken vásárolni „megunt” növényeket.
A fűnyírásnál igyekszem figyelni arra, hogy ne maradjon sehol dzsungel, ami kedvezhet a szúnyogok szaporodásának, de meg szoktam hagyni a vadvirágokat a méheknek és a nyári hőségben is fontosnak tartom, hogy ne 2 centis fű próbálja a földet védeni és árnyékolni, hanem azért annál jóval magasabb.
Fotó: Unsplash / Dan Cristian Padure – Ezek a 100% bio finomságok itthon is megteremnek, én is próbálkozom velük.
A lakásban is megreformáltam a dolgokat egy pár éve. Nem vásárolok többé porfogó vackokat, csak azt, ami tényleg szükséges. Lehetőleg csomagolás nélküli terméket vásárolok, de ha ez nem megoldható, akkor szelektíven összegyűjtöm a hulladékot. Nem vásárolok palackos üdítőket, ásványvizeket, és nem kérek elvitelre kávét (ha nincs nálam a bögrém, termoszom). Mindenhova viszem a kis vászontáskáimat, hátizsákomat.
A zöldségeket és a gyümölcsöket helyi termelőktől szerzem be. Bár nagyon imádom az avokádót, mangót, passiógyümölcsöt, igyekszem hazai gyümölcsöket választani inkább, nem olyat, ami átutazta a fél világot, mire ideért hozzánk.
Szeretek turizni és second hand bútorokat vásárolni és ha van valamim, amit már nem használok, azt vagy eladom vagy eladományozom (de nem dobom a szemétbe!). Ha szükséges, megvarrom a ruhát, párnát és elviszem szerelőhöz az elektromos eszközeimet.
Mindenhol kicseréltem a régi, hagyományos égőket LED égőkre, így jelentősen csökkent az áramfogyasztásom.
A hatmillió különböző tisztítószer és kozmetikum helyett, csak egy párat használok, ami természetes összetevőkből készült, cruelty-free (állatkísérletektől mentes), vegán. Pluszban beruháztam egy gőztisztítóra, amellyel fürdőszobát, konyhát, padlót és kárpitot tudok takarítani, vegyszerek nélkül, kizárólag a forró gőz segítségével. Saját tisztítószert is készítek, mikor miből: ecet, szódabikarbóna, citromsav, teafaolaj, levendulaolaj.
Fotó: Unsplash / Mathilde Langevin – Mennyivel egyszerűbb lenne a boltban kitett nejlon zacsikat használni mindenhez… bele sem gondolunk, hogy mennyi műanyagot viszünk haza egy-egy bevásárlás alkalmával. (Fóliába csomagolt kígyóuborka, műanyag tartóba csomagolt körték…stb., bár még mindig nem olyan rossz a helyzet, mint az USA-ban például, ahol műanyagba csomagolják a meghámozott narancsot, mert nyilván a narancs héja nem arra lett kitalálva, hogy védje a gyümölcsöt…)
Heti menülistát készítek, – igen ez is idő és munka-, de így szinte semmilyen élelmiszer nem megy a kukába, minden fel tudok használni főzésnél és sütésnél. Ha valami megmarad mégis, akkor azt le szoktam fagyasztani.
A lista nem teljes, igyekszem minden tőlem telhetőt megtenni, de bevallom, van még bőven hova fejlődnöm. Környezetkímélő, fenntartható életmódot nem egyszerű élni. Sok utánajárással, munkával, odafigyeléssel jár. Napi szinten rengeteg új infó érkezik, hogy mit hogyan kellENE csinálni, hogy az unokáink is élvezhessék a bolygót. Folyamatos bűntudatérzés, összezavarodottság van jelen, hiszen mindent mi sem tudunk megtenni a Földünkért, és nyilván az igazán nagy multiknak kellene végre lépniük és tenniük az ügyben, és nem csak jó marketinggel hirdetni a „zöldmosásukat”.
(p.s.: idén még mindenképp szeretnék megtanulni egy-két praktikát (pl. házi kozmetikum készítése) és szeretném elkezdeni a menstruációs kehely használatát is!)
Kiemelt kép: Unsplash / Edward Howell
